A 2024-es adatokat rögzítő jelentés szerint az állampolgárságot megszerzők száma 54,5 százalékkal nőtt 2014-hez képest, amikor a tagállami hatóságok összesen 762 100 kérelmezőnek kedveztek.

A vizsgált évben legtöbben, mintegy 288 700-an Németországban szereztek állampolgárságot, ami az unióban biztosított összes állampolgárság 24,5 százalékát teszi ki. Majd Spanyolországban (252 500; 21,4 százalék) és Olaszországban (217 400; 18,5 százalék).

A kérvényezők legtöbbje (88 százalék) unión kívüli ország állampolgára volt.

A jelentésből kiderült, hogy 2024-ben - a megelőző évvel megegyezően - a szíriaiak alkották az uniós állampolgárságot szerzők legnagyobb csoportját. Tavalyelőtt 110 100 szíriai kapott uniós állampolgárságot. A friss uniós állampolgárok második legnagyobb, 97 100-as csoportját a marokkóiak alkották, majd az albánok (48 ezer).

Az adott országban élő, százezer nem helyi állampolgárságú lakosra vetítve biztosított honosítási arány Svédország volt a legmagasabb, ahol ezer főre 7,5 új állampolgársági státusz jutott. Majd Olaszország, ahol ez az arány 4,1 volt, majd Spanyolország és Hollandia (mindkettő 3,9). A legalacsonyabb honosítási arányt Litvániában (0,1), Bulgáriában és Észtországban (mindkettő 0,3) jegyezték fel.

A jelentés Magyarországgal kapcsolatban azt közölte, hogy az állampolgárságot szerzők száma mintegy 1700 volt 2024-ben.

A megelőző évben valamivel több mint 2400. Magyarországon az új állampolgárok többségét, mintegy 60,5 százalékát egy másik uniós tagállam állampolgárai alkották. A magyar állampolgárságot megszerző uniós állampolgárok legnagyobb számban romániaiak (71,4 százalék), szlovákiaiak (20 százalék), németek (3,2 százalék) és olaszok (0,8 százalék) voltak. A magyar állampolgárságot megszerző nem uniós polgárok legnagyobb számban oroszok (13,7 százalék), ukrajnaiak (12,2 százalék), venezuelaiak (9,3 százalék), vietnámiak (7,1 százalék) és szerbek (6,4 százalék) voltak.

Magyarországon száz külföldi állampolgárságú lakosra 0,69 honosítás jutott.