Szelíd viszonyt akar a Harley-Davidson motorgyártó Európával, pontosabban nem akarja elveszteni az európai piacot a Trump elnök által indított kereskedelmi háborúban.
Az ikonikus motorgyártó egyike azoknak az amerikai cégeknek, amelyeket a kényszeredetten meghozott EU-büntetőlistára tettek, miután a Trump-kormányzat masszív vámokkal sújtotta az európai acél és alumínium importot.
A Harley lépése minderre az volt, hogy közölte csökkenti amerikai gyártókapacitásait és felpörgeti a termelést indiai, brazil és thaiföldi üzemeiben – ezáltal egyes termékeit nem lehet majd amerikainak nevezni.
„Nem akarunk árat emelni” – mondták, arra utalva, hogy az Amerikában gyártott motorok európai vámja 6 százalékról 31-re ment fel pénteken.
Trump elnök erre kapitulációval vádolta meg a céget. „Furcsa, hogy épp a Harley-Davidson lengeti a fehér zászlót. Az adók kérdése csak kifogás a részükről. Legyetek türelmesek” – üzente hol másutt, mint a Twitteren.
A motorgyár számára azonban Európa nagyon fontos piac: tavaly 40 ezer járművet adtak el itt.
Mint a Financial Times megjegyzi: először úgy tűnt, az EU nemkívánt áldozata lesz Trump és Kína kereskedelmi háborújának, de az elnök tudatosan vette célkeresztbe az Uniót és azzal fenyegette meg, hogy 20 százalékos vámot vet ki az Amerikába exportált autókra.
Az EU-ban most azon dolgoznak, hogy ha Trump ezt is meglépi, akkor 10 milliárd dollár értékben, további amerikai termékeket adjanak a vámlistához.
A szembenállás aggodalmat okozott a részvénypiacokon. Hétfőn Európában és Ázsiában is estek az indexek, azt várva, hogy Trump korlátozza a kínai befektetéseket és a kínaiak hozzáférését az amerikai technológiához. Steven Mnuchin pénzügyminiszter ugyanakkor úgy fogalmazott: „az összes olyan országra figyelünk, aki el akarja lopni a technológiánkat”.
A Trump-kormányzat jogi húzása, hogy „nemzetbiztonsági kockázat” miatt vámolja meg keményen az Amerikába érkező acélt és alumíniumot, felháborodást váltott ki Washington szövetségesei körében.
Ennek ellenére az elnök újabb vizsgálatot rendelt el arról, hogy az európai, japán, kanadai és mexikói összeszerelésű autók vagy alkatrészek bevitele fenyegeti-e az Egyesült Államok biztonságát.
„Az ötlet mélységesen sértő és hibás, továbbá nagyon súlyos következményei lesznek” – mondta Cecilia Malström, uniós kereskedelmi biztos.