A legnagyobb ellenzéki párt, az Alternatíva Németországnak (AfD) elnöke mélyebbre ható gondolatokat remélt a kancellártól, de – mint epésen megjegyezte – Angela Merkel beszédében első alkalommal, már németeket is emlegetett, ami minden bizonnyal a párt fellépésének köszönhető. Alexander Gauland úgy vélte, a kancellár a társadalom megosztásának leküzdésére tett igéretet, de egy szóval sem tért ki arra, hogy ezt miként akarja elérni, és semmit sem tesz a tömeges bevándorlás ellen, amelyet legfeljebb a téli időjárás korlátoz.

Az ugyancsak ellenzéki Szabaddemokrata Párt élén álló Christian Lindner inkább elismeréssel nyilatkozott a múlt héten hivatalba lépett koalíció azon szándékáról, hogy lendületbe hozza az oktatási reformot, de teljesen feleslegesnek minősítette Horst Seehofer belügyminiszter kijelentését, amelyben azt állította, hogy az iszlám nem tartozik Németországhoz.

Lindnerhez hasonló álláspontra helyezkedett a Baloldali Párt elnöke is. Dietmar Bartsch leszögezte, hogy a rasszizmusnak és a kirekesztésnek semmi helye Németországban. Szerinte a kancellár erőtlen és perspektíva nélküli szükségkoalíciót vezet, amely nem mer fellépni a gazdagok ellen, holott a szegénység leküzdése érdekében égetően szükség lenne a javak elosztására. Az ellenzéki párt elnöke a 35 államtitkárra, valamint a kibővített belügyminisztérium közel 100 új alkalmazottjára utalva

önkiszolgáló üzlethez hasonlította az új kormányt.

A Zöldpárt frakcióvezetöje komoly parlamenti csatározásokat jósolt, egyben pedig reményét fejezte ki, hogy a kormánypártok megszívlelik az ellenzék érveit is. Anton Hofreiter üdvözölte, hogy a kancellár felül akar kerekedni a társadalom megosztottságán, de ennek előfeltétele szerinte az lenne, ha mindjárt megválna két miniszterétől, Seehofertől és az egészségügyi tárcát vezető Jens Spahntól.

A német média vezető helyen foglalkozik a kancellár programbeszédével. A Süddeutsche Zeitung külön kiemelte, hogy Angela Merkel tőle szokatlan lendülettel emelkedett szóra és saját magát is hibáztatta a menekültkérdés kezelésében. Ezt a témát domborította ki a Frankfurter Allgemeine Zeitung is, elemzésében ugyanis a kancellár által fájlalt társadalmi megosztottságot éppen a menekültek tömeges beengedésére vezette vissza.

A Die Welt kommentátora szerint a társadalmon szinte megkönnyebbülés lett úrrá, hogy a közel félévig tartó koalíciós erőfeszítések eredményeképpen hivatalba lépett egy új kormány, amelyből azonban

hiányzik a lendület, az elszántság, aki erre vágyik az forduljon a francia elnök, Emmanuel Macron felé.

Az első számú német tévécsatorna, az ARD honlapján a vezércikkíró, Tina Hasselt a kancellár programbeszédéből arra következtetett, hogy a kormánykoalíció a korábbinál aktívabban akarja elvégezni a rá váró feladatokat.

Merkel szerdai programbeszédében úgy fogalmazott, mély megosztottságot idézett elő a menekültválság a német társadalomban, amely azonban büszke lehet a válság kezelésében elért eredményekre. A 2015-ben kialakult "humanitárius rendkívüli helyzet" máig hatóan polarizálja a társadalmat, a viták hangneme durvább lett, és a kiemelkedően jó gazdasági helyzet ellenére megjelent az aggodalom az állam működőképességével kapcsolatban.

A menekültek között iszlamista terroristák is voltak, és a válság a felszínre hozott és felerősített a társadalmi integráció ügye körül korábban kialakult feszültségeket. Ezért az új kormány programjának középpontjában a megosztottság leküzdése áll, legfőbb célja az emberségesség, az igazságosság és az összetartás hármasságának érvényesítése, és az, hogy mindenkihez elérjen a gazdasági sikerekből származó jólét.