A szlovák belügyminiszternek az a véleménye, hogy Schengen tíz évvel Szlovákia belépését követően szakmai ügyből politikai üggyé vált. „Románia és Bulgária belépésének elutasítása egyértelműen politikai döntés, hisz technikailag valamennyi feltételnek megfelelnek” – jelentette ki Robert Kaliňák, majd hozzátette, a két balkáni ország belépése lehetővé tenné a schengeni térség integrációját, így Görögország nem lenne többé magányos sziget.

Kaliňák szerint a határellenőrzés visszaállítása is tisztán politikai kérdés, melyet nem pártol. „Amennyiben a határellenőrzés nem indokolt, és csak arról szól, hogy ott vagyunk a határon és őrizzük azt, akkor azt rossz döntésnek tartom. Az európai uniós tagállamok közti határellenőrzés visszaállítása nagy lépés volna hátrafelé, és nagy lépés volna Schengen szétrombolása felé“ – jegyezte meg a tárcavezető.

Mint mondta, Szlovákia felveszi a harcot az ilyenfajta ellenőrzések bevezetése ellen. „Míg 2007-ben a nyugati körök segítettek bennünket, hogy bekerülhessünk az előkelő körökbe, ma viszont a kelet-európai országokon múlik, képesek-e megvédeni a keleti határokat, ahol az illegális migráció veszélye a legnagyobb” – hangsúlyozta a miniszter, hozzátéve, hogy Szlovákia feladata meggyőzni nyugati szomszédjait Schengen létének fontosságáról.

Ladislav Csémi, az Idegen- és Határrendészeti Hivatal igazgatója szerint a szlovák-ukrán határ őrzése során, amely schengeni határ is egyben, a határvédelem műszaki megerősítését elsősorban a határ északi szakaszán kell folytatni, amely bonyolult terepként jellemezhető. Folyamatos feladat a személyi állomány fejlesztése is mind számbelileg, mind szakmailag. Az igazgató megjegyezte, hogy az idegenrendészet legfontosabb feladatai közé az tartozik, hogy a Szlovákiából kiutasított illegális határátlépők visszakerüljenek származási helyükre.

A konferencia felszólalói egyetértenek abban, hogy az EU-n belüli határellenőrzések visszaállítása helyett a jövőben nagyobb hangsúlyt kell fektetni Schengen külső határainak megvédésére.