Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Hova vezet ez? Európa a britekre vár, miközben Johnson Mayt fúrja

Hova vezet ez? Európa a britekre vár, miközben Johnson Mayt fúrja

Vajon tovább kell-e várni arra, hogy kiderüljön, mit akarnak a britek?

Miközben a maradék 27 tagállamot képviselő Brüsszel megkezdte a kilépési tárgyalásokat a válásra szavazó Nagy-Britanniában, a brit kormány továbbra is erősen megosztott abban, hogy milyen jövőbeli viszonyt akar az EU-val. Erre példa a külügyminiszter programbeszédnek beillő újságcikke.

Kezd bokszmeccsé fajulni a brit kormányon belül az Európai Unióhoz való viszony körüli vita.

Miközben Theresa May kormányfő arra készül, hogy csütörtökön Firenzében felvázolja: Nagy-Britannia közelgő kilépése után is átmenetileg fenntartaná a befizetéseket a brüsszeli kasszába és kifizetné a 30 milliárd eurós „válási számlát”, hogy vámmentesen hozzáférjen a közös piachoz, külügyminisztere kurucos módon akar szakítani.

Boris Johnson a hétvégén a Daily Telegraph című lapban egy nagyívű újságcikkben vázolt fel fényes jövőt hazájának úgy, amely ahelyett, hogy alkudozna Brüsszellel a kereskedelemről, teljesen egyedül, a maga útját követve érne el látványos gazdasági fejlődést.

Az elképzelés része, hogy Nagy-Britannia egy fillért sem fizetne a brüsszeli kasszába – ahogy teszi például Norvégia – hogy vámmentesen hozzáférjen a hatalmas piachoz.

Ezzel szerinte heti 350 millió fontot tudna megspórolni, amit az egészségügyre lehetne költeni – írta.

A cikk a kormányzó konzervatívok körében is felháborodást váltott ki. Egyrészt Johnson nem egyeztetett a miniszterelnökkel és sokak számára az írással aláásta May és más minisztertársai tekintélyét. Másfelől világossá tette, hogy az Európához való viszony miatt évtizedek óta civakodó brit toryk a Brexit után sem tudnak megbékélni és egységes arculatot mutatni kifelé. Harmadrészt pedig Johnson keményen szembement a válás után is szorosabb európai viszonyt óhajtó üzleti világgal és munkaadókkal és nyilvános szópárbajba keveredett a brit statisztikai hivatal vezetőjével.

Sir David Norgrove, az intézmény vezetője azt mondta „meglepte és csalódottsággal töltötte el, hogy a külügyminiszter nyilvánvaló módon elferdítette a hivatalos statisztikát”, amikor a kemény Brexittel megtakarítható heti 350 millió fontról beszélt. Ez az udvarias brit nyelvezetben kemény letolásnak számít. Az összeget már a tavalyi Brexit-kampány idején is említették és sok brit hazugságnak tartja.

Johnson nem sokat várt és visszaszólt: „szándékosan félremagyarázta a cikkemet” és követelte, hogy a hivatali főnök vonja vissza véleményét. A szakvezető szerint viszont a politikus figyelmen kívül hagyja, mi a nettó, mi a bruttó és hogy mekkora visszatérítést kap London Brüsszeltől a befizetett költségvetési hozzájárulás után.

A sokak szerint miniszterelnöki szerepre törő külügyi főnök levele politikai bomba volt a brit vezetésnek – egy kormányforrás azt mondta a Guardian című lapnak, hogy ezután nehezebb dolga lesz a Brüsszelbe küldött tárgyalóknak és Maynek is. A miniszterelnök, aki Brexit-népszavazás előtt a bennmaradás mellett tette le a garast, majd látványosan irányvonalat váltott, úgy véli, hogy országa másfél év múlva még nem áll készen az azonnali szakításra és ezért átmeneti időszakra van szükség, amikor az EU-szabályoknak megfelelően fizetni kell a piaci hozzáférésért.

Egyesek szerint Johnson elszigetelődött a kormányon belül – a terrorveszély miatt elfoglalt belügyminiszter például azt mondta: „a hátsó ülésről próbál dirigálni a vezetőnek”. Ugyanakkor az is elterjedt a médiában, hogy merész beszólása ellenére nem számíthat büntetésre és megtarthatja posztját. Mindeközben pedig Európa várja, hogy Londonban eldöntsék: milyen viszonyt akarnak azt követően, hogy a britek kiköltöznek a közös házból és megvalósul a Brexit.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×