A francia elemzők szerint a szerdán kinevezett új francia kormány politikailag inkább jobbközép beállítottságúnak tekinthető, bár a címkézést erősen megnehezíti, hogy a tizennyolc miniszter és négy államtitkár közül nem kevesebb, mint heten a civil szférából érkeztek. Ez az ideológiai kötetlenség az új államfő pragmatikus politikai megközelítését hivatott jelképezni.

Emmanuel Macron számára most az a tét, hogy a júniusi parlamenti választásokon megfelelő többséget tudjon szerezni, amely biztosíthatja választási programjának végrehajtását. Ehhez az szükséges, hogy az államfő vadonatúj pártja, amely megválasztása óta „A köztársaság lendületben” nevet viseli, sikeresen szerepeljen június 11-én és 18-án.

A legfrissebb felmérések azt mutatják, hogy eme új, gyakorlatilag a semmiből létrejött, a hagyományos politikai törésvonalakat keresztbe metszeni akaró formáció a szavazatok akár 27 százalékát is megszerezheti. Második helyre a jobboldali Republikánusok futnának be mintegy 20 százalékkal, a harmadik helyet a szélsőjobboldali Nemzeti Front vinné 19 százalékkal. A szocialisták a dolgok jelenlegi állásánál a szavazatok mindössze 6 százalékát szereznék meg.

A fenti helyzet egy

a Macron-párt és a Republikánusok közötti koalíció képét vetíti előre,

amelyet esetleg kívülről a szocialisták is megtámogathatnak. Nem véletlen, hogy számos politikai szakértő egyfajta hallgatólagos nagykoalíció létrejöttét jósolja.

Mivel az új francia kormány tagjai kivétel nélkül elkötelezettek az Európai Unió mellett, sőt többen a mélyebb integráció hívei, több elemző arra tippel, hogy a parlamenti választásokkal tovább fog erősödni az elnökválasztási kampányban már megjelent, újfajta politikai törésvonal.

Ez a „globalisták”, azaz a globalizáció, illetve az unión belül a föderalizmus hívei, illetve a „szuverenisták”, vagyis a nemzeti szuverenitáshoz ragaszkodók között fog húzódni, és állítólag meghatározza a következő évek, évtizedek politikai küzdelmeit.