A kormányzó Konzervatív Párt a siker reményével tekint a június 8-án esedékes általános választásokra, most ismertetett programját tehát bizonyára meg tudja valósítani.

Ami a külföldiek munkavállalását illeti, Theresa May már korábban ígéretet tett arra, hogy ezt korlátozni fogja, a munkanélküliség leszorítása érdekében.

Azoknak a cégeknek, amelyek külföldi szakmunkásokat alkalmaznak, a jövőben minden ilyen alkalmazott után felemelt illetéket kell fizetniük, és ebből az összegből fedezi majd az állam a szakmunkásképzés költségeit.

A külföldről érkező munkavállalóknak a brit általános társadalombiztosítás által nyújtott szolgáltatásokért is fizetni kell.

A Brexit várhatóan néhány éven belül bekövetkező véglegesítése után az uniós tagországok állampolgárainak munkavállalási jogát is korlátozza a brit kormány, keretszámok lesznek szabad munkaerő-vándorlás helyett. A tervezet szerint a keretszámokba a szigetországba érkező diákokat is beszámítanák.

A múlt szeptemberi adatok azt mutatják, hogy a Nagy-Britanniából távozók és az itt újonnan munkát vállaló külföldiek száma között 273.000 fő volt a különbség, az utóbbiak javára.

Theresa May ezt

a több százezres adatot több tízezresre szeretné leszorítani,

de még a kormány egyes tagjai is kételkednek abban, hogy ez megvalósítható. David Cameron, az akkori kormányfő, már a 2010-es választás előtt tett hasonló ígéretet.

John Osborne volt konzervatív párti pénzügyminiszter, aki jelenleg az Evening Standard című, nagy példányszámú, ingyen osztogatott esti lap főszerkesztője, vezércikkben fejtette ki véleményét, miszerint a munkaerő-vándorlás a világgazdaság által meghatározott viszonyok függvénye, nehezen korlátozható, a pártprogramban tehát kár volt erről szóló ígéreteket tenni.