Infostart.hu
eur:
384.88
usd:
328.08
bux:
121282.66
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén
Sokkoló vegyifegyver-támadás egy lázadó szíriai város ellen

Sokkoló vegyifegyver-támadás egy lázadó szíriai város ellen

Többtucat ember köztük már egy támadás miatt kórházban kezelt betegek estek áldozatul egy szíriai lázadó város elleni vélhetően vegyifegyver-támadásnak. Az ENSZ máris vizsgálatot indított háborús bűnök gyanújával, miközben a nyugati országok az Aszad-rezsimet vádolják a sokkoló akcióval.

Megdöbbentő képsorok a földön rázkódó, habzó szájú emberekről, akiket a mentők vízzel locsolnak, hogy lemossák róluk a mérgező anyagot. A felvételek több kórházban fekvő és lélegeztetőre kapcsolt gyereket is mutatnak.

A szíriai kormányellenes lázadók kezén lévő, Idlib tartomány-beli Han Seikún városban becslések szerint 60 körüli a halottak száma azt követően, hogy vélhetően két vegyifegyver támadást is elszenvedett a környék.

A második támadás azokat az embereket érte, akiket kórházban ápoltak az első incidens után. A halottak között jelentések szerint 11 gyerek is volt.

Egyelőre nem világos, hogy ki és milyen anyaggal hajtotta végre a támadást,

de egyes orvosok szerint a tünetek és az, hogy az akció után nem lehetett az összetevők szagát érezni, a nemzetközi szerződések szerint tömegpusztító fegyvernek számító és tiltott klórgázra utalnak.

Egy az ellenzéki erőknek dolgozó helyi fotós azt mondta, a földön fekvő, mozogni képtelen, kitágult pupillájú embereket talált a kora reggeli robbanás után a helyszínen.

A túlélők egy részét Törökországba vitték kezelésre.

Mivel a támadás egy lázadó területet ért, a gyanú azonnal a szíriai rezsimre és Aszad elnök orosz szövetségeseire terelődött. Aktivisták azt állították, hogy mindkét légierő gépei aktívak voltak a körzetben a támadás időpontjában.

A moszkvai védelmi minisztérium rövid időn belül tagadta, hogy az orosz erőknek közük lett volna az incidenshez.

Kormányellenes aktivisták közzétettek egy videót, amely szerintük azt bizonyítja, hogy a szíriai légierő dobta le a bombákat. Később a sebesülteket ellátó kórházat érte légitámadás – épp akkor, amikor egy újságíró tudósítást adott le a helyzetről. Az újságírót és a többieket földhöz vágta a robbanás.

Az eset épp akkor történt, amikor Brüsszelben nemzetközi konferenciát tartottak a szíriai háború lezárásáról. Az ügy nyomán rendkívüli ülést tart az ENSZ Biztonsági Tanácsa.

Az EU külügyminiszterei egy nappal a támadás előtt mondták azt, hogy Aszad elnöknek nem lehet szerepe a polgárháború utáni Szíriában. Sok külföldi vezető most őt vádolja és barbárnak nevezi.

Az Independent című lap megjegyezte:

a szíriai hadsereg tagadta, hogy vegyi fegyvert vetett volna be,

bár nemzetközi vizsgálatok több esetben bizonyítottnak találták, hogy ilyen támadásokat hajtott végre. A lap közben megjegyzi: az Iszlám Államot közben mustárgáz bevetésével vádolják.

Donald Trump amerikai elnök elődje, Barack Obama kormányzatának „bizonytalanságát és gyengeségét” okolta a mostani sokkoló támadásért.

2013-ban Obama katonai csapással fenyegette meg Aszadot egy vegyifegyver-támadás nyomán, végül azonban visszakozott, miközben orosz közvetítés nyomán leszerelték a kormányerők vegyi fegyvereit.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kivételezik egyes kerékpárosokkal az új KRESZ

Kivételezik egyes kerékpárosokkal az új KRESZ

Különleges lehetőséget kaphatnak majd az új KRESZ bevezetésével az ország legjobb kerékpárosai. Az InfoRádió a „sportkerékpáros licencről” is kérdezte Schneller Domonkost, a Magyar Kerékpáros Szövetség elnökét.
inforadio
ARÉNA
2026.01.20. kedd, 18:00
Varga-Bajusz Veronika
a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára
Törésponthoz ért a NATO jövője: Trump támadásba lendült – Most dől el, mi lesz Grönland sorsa

Törésponthoz ért a NATO jövője: Trump támadásba lendült – Most dől el, mi lesz Grönland sorsa

Napra pontosan egy évvel ezelőtt történt, hogy Donald Trump másodjára is átlépte az Ovális Iroda küszöbét. Az ünnepélyes évfordulóról azonban csak elvétve tudunk szót ejteni, hiszen az amerikai elnök talán még a megszokottnál is lobbanékonyabban kezdte az újévet: nyitányként az éjszaka közepén elraboltatta a caracasi elnöki palotából Nicolás Maduro venezuelai elnököt. Ezt követően más latin-amerikai országokra is rákerült a Fehér Ház baljós célkeresztje, de miután rendkívül véres tüntetések söpörtek végig Iránon, az elnök a közel-keleti országban lengetett be légicsapást. Ez végül megmaradt fenyegetésnek, úgy tűnik ugyanakkor, hogy Trump a dán fennhatóságú Grönland megszerzéséért a falig is hajlandó elmenni. Látván, hogy az európai országok kitartanak az északi-sarkvidéki sziget szuverenitása mellett, Trump büntetővámokat helyezett kilátásba, amire az Európai Unió kereskedelmi megtorlással felelhet.   A Trump-adminisztráció külpolitikai manőverezéséről dr. Csizmazia Gáborral, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársával beszélgettünk a Global Insight legfrissebb adásában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×