Infostart.hu
eur:
385.73
usd:
331.19
bux:
119462.55
2026. január 14. szerda Bódog
WikiLeaks: Bond is megirigyelhetné a CIA módszereit

WikiLeaks: Bond is megirigyelhetné a CIA módszereit

Készenléti üzemmód helyett gazdái után kémkedő tévék, biztonságosnak hitt, de feltört csevegőprogramok és európai hekkerközpont – ilyen módszerekkel kémkedik a CIA a WikiLeak nevű oldal szerint, amely a hírszerző ügynökség több ezer titkos dokumentumát tette most közzé.

A WikiLeaks valószínűleg nem véletlenül döntött az újabb, történelmi léptékű kiszivárogtatás mellett. Javában dúl Donald Trump elnök és az amerikai titkosszolgálatok mini-hidegháborúja és a közel 9000 ezer bizalmas dokumentum betekintést nyújt a CIA hekkelési és egyéb módszereibe.

Az amerikai Központi Hírszerzési Hivatal például a brit hírszerzéssel együttműködve dolgozta ki a Zokogó Angyal nevű programot, amely a Samsung F8000-es tévék tulajdonosainak beszélgetéseit továbbította az interneten keresztül.

A CIA-hekkerek Android telefonokat és Apple-eszközöket is feltörtek és a szupertitkosított WhatsApp és Telegram programokkal küzdött üzeneteket is el tudták olvasni.

Az anyagok szerint a CIA Frankfurtban masszív titkos operatív központot tart fent az ottani amerikai konzulátuson, amely Európában, a Közel-Keleten és Afrikában gyűjt adatokat. A Frankfurtban dolgozó hekkerek amerikai diplomata útlevéllel rendelkeznek. Olyan módszert is kidolgoztak, aminek segítségével az internethez nem kapcsolódó, zárt rendszereket – például rendőrségi adatbázisokat is fel tudtak törni.

Edward Snowden, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökségnek korábban dolgozó alvállalkozó, majd szivárogtató, moszkvai rejtekhelyéről azt írta: az adatdömping „nagy fogás” és hitelesnek tűnik.

Sokan vannak persze, akik politikai okokat sejtenek a WikiLeaks újabb dokumentumdömpingje mögött. A liberális beállítottságú Guardian című lap például úgy kommentálta a hírt, hogy az a „legfrissebb fegyver az amerikai-orosz háborúban” és hogy „sokan oroszbarátnak tartják a csoportot a 2016-os elnökválasztás tükrében”.

Valójában a szópárbaj az Egyesült Államokban folyik Donald Trump elnök hívei és ellenfelei között, miközben Moszkva jobbára hallgat.

Julien Assange, a WikiLeaks társalapítója tagadta, hogy az amerikai választási kampány idején, a demokraták feltört szervereiről származó adatok „orosz állami szereplőktől” származtak volna.

Az amerikai állampolgárok lehallgatásában résztvevő és a korunk egyik legnagyobb kiberfegyverének tartott Stuxnet-vírus kifejlesztésében résztvevő NSA (Nemzeti Biztonsági Ügynökség) volt jogásza, Susan Hennessey azt mondta: a WikiLeaks elkötelezte magát, hogy a nyugati érdekeknek kárt okozó anyagokat publikál, miközben kerüli, hogy kárt okozzon az orosz érdekeknek – állítása szerint „ezért is választhatta az orosz katonai hírszerzés az amerikai demokraták elleni szivárogtatás platformjának”.

A szervezet szerint a mostani kiszivárogtatás forrása amerikai hekker vagy állami szervezetnek dolgozó alvállalkozó lehetett. Maga a CIA nem volt hajlandó kommentálni a hírt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

Nyáron a hőség, télen a hó. A közös nevező a szélsőséges időjárás, amelynek következtében a nagy hagyományokkal rendelkező német vasút, a Deutsche Bahn a legnépszerűbből a legnépszerűtlenebb tömegközlekedési eszközzé vált. A politika és a szakmai szövetségek most magyarázatot követelnek.

Kaiser Ferenc a sorkatonaságról: nem ördögtől való dolog, számos előnye van

A modern harcászati eszközök korában is fontos szerepe van a honvédségi élő erőnek, amelyet nemcsak a harctéren, hanem vis maior helyzetekben is be lehet vetni – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Úgy véli, az orosz–ukrán háború menetétől és az Egyesült Államok politikai hozzáállásától is függ, hogy a jövőben hány ország dönt úgy a horvátokhoz hasonlóan, hogy be- vagy visszavezeti a sorkatonaságot.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Riasztó jelek a pénzpiacon: a japán válság után most a forint sorsa dől el, itt vannak a friss számok

Riasztó jelek a pénzpiacon: a japán válság után most a forint sorsa dől el, itt vannak a friss számok

Szerda reggel a devizapiacon továbbra is a kivárás dominál, a forint a főbb devizákkal szemben szűk sávban mozog. A befektetők figyelme egyszerre irányul a nemzetközi politikai-monetáris fejleményekre és a mai sűrű makroadat-naptárra, amelyek rövid távon irányt adhatnak az árfolyamoknak. A dollár mozgása, a jen körüli feszültségek és az amerikai inflációs-növekedési kilátások együtt dönthetik el, hogy a jelenlegi nyugodt kereskedés átcsap-e erősebb volatilitásba.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×