A találkozó némileg hozzájárult az új washingtoni vezetés iránti bizalomhoz, miután az amerikai alelnök azt mondta, hogy az Egyesült Államok továbbra is a nemzetközi biztonság alappillérének tekinti a NATO-t. A Nemzetközi Biztonságpolitikai Értekezlet alighanem legfontosabb üzenete, hogy az

amerikai kormány változatlanul érvényesnek tekinti a NATO alapszerződés 5. cikkelyét és ennek szellemében töretlenül kiáll európai szövetségesei mellett.

A müncheni konferencián Mike Pence alelnök azonban hangsúlyozta azt is, hogy Washington elvárja a NATO valamennyi tagállamától, hogy nemzeti össztermelésének legalább kettő százalékát védelmi kiadásokra fordítsa.

Ezt a brit kormány két tagja is megismételte, hangsúlyozva, hogy London még túl is teljesítette ilyen irányú elkötelezettségét. Majd az Európai Unió védelmi célzatú erőfeszítéseire utalva kijelentette, az Egyesült Államok nélkül Moszkvában egyszerűen kinevetik Európa kardcsörtetését.

A választ Angela Merkel kancellár adta meg, rámutatva arra, hogy a NAT0 európai tagjai készen állnak a közös teherviselésre, de a kiadások összegét és növelését maguk akarják meghatározni.

Az orosz kormány nevében Szergej Lavrov külügyminiszter a NAT0-t a hidegháború maradványának nevezte és kijelentette, hogy elérkezett az idő egy olyan világrend kialakítására, amelyben a nyugati országok kevesebb befolyással rendelkeznek. Majd Moszkva Washingtonhoz fűződő kapcsolatára térve közölte, hogy Oroszország az új amerikai kormánynak olyan pragmatikus viszony kialakítását ajánlja, amely az érdekek kölcsönös tiszteletben tartásán és a nemzetközi egyensúly fenntartását illető felelősségen alapul.

Az amerikai alelnök beszédében azonban leszögezte, Washington elvárja Moszkvától, hogy maradéktalanul hajtsa végre az ukrán válság békés rendezésére kidolgozott minszki megállapodásokat,

még akkor is, ha Donald Trump elnök lehetségesnek tartja az együttműködés új formáinak kialakítását.

A Nemzetközi Biztonságpolitikai Értekezleten az ENSZ rendkívüli Szíria-megbízottja, Staffan de Mistura úgy vélte, hogy Münchenben némileg sikerült közelíteni a szemben álló felek nézeteit a néhány nap múlva esedékes genfi béketárgyalások előtt.

Az iráni és a szaud-arábiai külügyminiszter szóbeli összecsapása után azonban az ENSZ főtitkára, Antonio Guterres a szíriai válsággal kapcsolatban óvott a mielőbbi kibontakozásba vetett túlzott derűlátástól.