Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia

Az olaszok megtorpedózták a szíriai szankciókat az EU-csúcson

Nem bünteti szankciókkal Oroszországot az aleppói bombázás miatt az Unió. A britek, németek és franciák javaslata nem kapott elég támogatást a brüsszeli csúcson. A korábbi várakozásokkal szemben közben csak kevés figyelmet kapott a Brexitet levezénylő Theresa May brit miniszterelnök.

Korábban büntetéssel fenyegette Moszkvát, de most mégsem vezet be szankciókat ellene az Európai Unió a szíriai Aleppo lázadó negyedeinek bombázása miatt.

A brüsszeli csúcson elakadt az oroszokat háborús bűnökkel vádoló britek, franciák és németek javaslata, legfőképp Olaszország ellenállásán.

A három legnagyobb európai ország vezetői a szíriai háborúhoz köthető orosz magánszemélyeket és szervezeteket akartak büntetni utazási tilalommal és külföldi vagyonuk befagyasztásával.

Theresa May brit miniszterelnök a vezetők vacsoráján „gyomorforgató” atrocitásokat emlegetett és azt mondta: Oroszország fenyegetést jelent Európa demokratikus értékeire és intézményeire.

Mindeközben a brit felségvizek mellett haladt át az orosz flotta egyetlen repülőgéphordozója és azt kísérő hajók, amelyek a szíriai partokhoz tartanak. A csoportot brit hadihajók tartották megfigyelés alatt. Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára „abnormálisnak” nevezte a flottamozgást.

Olaszország – amely kiterjedt gazdasági kapcsolatokat tart fenn Oroszországgal – azonban megtorpedózta a szankciók ötletét. „Nehéz elképzelni, hogyan lehet békét elérni Szíriában újabb szankciókkal, nincs értelme szankciókra utalni” – mondta Matteo Renzi olasz miniszterelnök amikor a többórás vita után hajnalban távozott a tárgyalóteremből.

Renzi pozícióját közben otthon fenyegeti a közelgő alkotmányos népszavazás, amely az EU jövőjét is befolyásolhatja.

Az oroszok elleni szankciókat követelő trojka két tagja, Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök egy nappal korábban Berlinben találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Putyin azt mondta nekik, hogy Moszkva meghosszabbítja a részleges és humanitáriusnak nevezett időszakot, amikor nem bombázzák Kelet-Aleppót. Cserébe azt várják, hogy a nem dzsihadista lázadók elvonuljanak a városrészből, ők azonban ezt eddig megtagadták. Beszámolók szerint a berlini tanácskozás „nehéz” volt és Merkelék úgy érzékelték, Putyin nem hajlandó változtatni hozzáállásán.

Közben Theresa May brit kormányfő figyelmeztette EU-s kollégáit: országa a Brexit népszavazás eredménye értelmében kilép a klubból, de amíg ez meg nem történik, addig minden döntésből részt kér magának. May öt percig beszélt és a többi uniós vezető nem reagált felszólalására.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ha halálra is ítélik, akár egy év múlva szabadulhat is a puccsista dél-koreai exelnök

Ha halálra is ítélik, akár egy év múlva szabadulhat is a puccsista dél-koreai exelnök

2024-ben próbált hadiállapotot bevezetni, de az alkotmányos reflexek működtek, sőt egy előre hozott választáson Jun Szogjol minden hatalmát elvesztette, így elsőre szigorúnak látszó ítélet vár rá. Három rettenetes út állhat előtte, de csak európai szemmel, a dél-koreai történelem ugyanis más mintázatokat mutat. Nagy Angelina, a Magyar Külügyi Intézet kutatója az InfoRádióban magyarázta el a részleteket.

Orbán Viktor Miskolcon „egy hosszú szerelmi történetről” beszélt, bejelentést tett a tanárbérről

A digitális polgári körök rendezvényén a közönség kérdéseire válaszolt a pártelnök-miniszterelnök, a Tisza Pártot és a DK-t a háborúfenntartók közé igyekvő pártoknak nevezte, a városiakat pedig kérte, döntsék el, hogy egy nagy ipari beruházást szeretnének, vagy több kisebbet, ezután áll rendelkezésre. Bejelentette, hamarosan 900 ezer forint lesz az átlagos tanárbér, a Benes-dekrétumok miatt joghátrányt szenvedők pedig segítséget kapnak.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×