Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
331.81
bux:
123872.29
2026. március 5. csütörtök Adorján, Adrián

Az olaszok megtorpedózták a szíriai szankciókat az EU-csúcson

Nem bünteti szankciókkal Oroszországot az aleppói bombázás miatt az Unió. A britek, németek és franciák javaslata nem kapott elég támogatást a brüsszeli csúcson. A korábbi várakozásokkal szemben közben csak kevés figyelmet kapott a Brexitet levezénylő Theresa May brit miniszterelnök.

Korábban büntetéssel fenyegette Moszkvát, de most mégsem vezet be szankciókat ellene az Európai Unió a szíriai Aleppo lázadó negyedeinek bombázása miatt.

A brüsszeli csúcson elakadt az oroszokat háborús bűnökkel vádoló britek, franciák és németek javaslata, legfőképp Olaszország ellenállásán.

A három legnagyobb európai ország vezetői a szíriai háborúhoz köthető orosz magánszemélyeket és szervezeteket akartak büntetni utazási tilalommal és külföldi vagyonuk befagyasztásával.

Theresa May brit miniszterelnök a vezetők vacsoráján „gyomorforgató” atrocitásokat emlegetett és azt mondta: Oroszország fenyegetést jelent Európa demokratikus értékeire és intézményeire.

Mindeközben a brit felségvizek mellett haladt át az orosz flotta egyetlen repülőgéphordozója és azt kísérő hajók, amelyek a szíriai partokhoz tartanak. A csoportot brit hadihajók tartották megfigyelés alatt. Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára „abnormálisnak” nevezte a flottamozgást.

Olaszország – amely kiterjedt gazdasági kapcsolatokat tart fenn Oroszországgal – azonban megtorpedózta a szankciók ötletét. „Nehéz elképzelni, hogyan lehet békét elérni Szíriában újabb szankciókkal, nincs értelme szankciókra utalni” – mondta Matteo Renzi olasz miniszterelnök amikor a többórás vita után hajnalban távozott a tárgyalóteremből.

Renzi pozícióját közben otthon fenyegeti a közelgő alkotmányos népszavazás, amely az EU jövőjét is befolyásolhatja.

Az oroszok elleni szankciókat követelő trojka két tagja, Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök egy nappal korábban Berlinben találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Putyin azt mondta nekik, hogy Moszkva meghosszabbítja a részleges és humanitáriusnak nevezett időszakot, amikor nem bombázzák Kelet-Aleppót. Cserébe azt várják, hogy a nem dzsihadista lázadók elvonuljanak a városrészből, ők azonban ezt eddig megtagadták. Beszámolók szerint a berlini tanácskozás „nehéz” volt és Merkelék úgy érzékelték, Putyin nem hajlandó változtatni hozzáállásán.

Közben Theresa May brit kormányfő figyelmeztette EU-s kollégáit: országa a Brexit népszavazás eredménye értelmében kilép a klubból, de amíg ez meg nem történik, addig minden döntésből részt kér magának. May öt percig beszélt és a többi uniós vezető nem reagált felszólalására.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakértő az iráni utódlásról: Ali Hamenei „reformernek” számított

Szakértő az iráni utódlásról: Ali Hamenei „reformernek” számított

Mi lesz Iránban, ha az amerikai–izraeli támadások nem érnek el rezsimváltást? Hogy zajlik az utódlás? „Az iráni állam berendezkedésének vannak demokratikus elemei, a legfőbb vezetőt például a szakértők gyűlése választja meg, annak tagjait pedig a nép választja” – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, Közel–Kelet-szakértő.

Szakértő: az iráni háború miatt Törökország, Európa „kapuőre” hatalmas migrációs hullámra számít

A Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban arról beszélt, hogy a török államvezetés egy, a szíriai polgárháború okozta migrációs hullámnál is nagyobbtól tart az iráni háború miatt. Ennek kezelésében egyedül az Európai Unió lehetne partner, de az előző megállapodás is törékenynek bizonyult.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×