eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar

2030-tól csak elektromos autók járhatnak a német utakon

Berlinben a törvényhozás felső házának tekintett szövetségi tanács, a Bundesrat úgy döntött, hogy 2030-tól nem közlekedhetnek a német utakon benzin, vagy dízel meghajtású gépjárművek. Az ország tartományainak küldötteit tömörítő Bundesrat az Európai Unió úgynevezett emissziós határozatára hivatkozva hozta meg döntését, amelynek azonban csak ajánlás értéke van a kormány számára.

A kancellár is már jó ideje szorgalmazza az átállást az elektromos autókra, eddig azonban konkrét lépésre nem került sor. Noha a német gépkocsigyárak jelentős összeget fordítanak az ilyen célú kutatásra, jelenleg úgy tűnik, hogy az árammal közlekedő járművek gyártása munkahelyek ezreit veszélyezteti, ugyanis az elektromotorok összeszereléséhez jóval kevesebb szakemberre van szükség, mert a felépítésük is jóval egyszerűbb, mint a belső égésű motoroké.

Az Európai Unió környezetvédelmi célzattal hozott emissziós határozata azonban lázba hozta a német törvényhozókat. Alighanem ennek hatására döntött a Bundesrat úgy, hogy 2030-tól tiltsák be a benzin vagy dízel meghajtású gépjárművek forgalmazását.

Barbara Hendricks környezetvédelmi miniszter elismeréssel méltatta a Bundesrat döntését, Alexander Dobrindt közlekedésügyi miniszter viszont nyíltan ostobaságnak minősítette, arra hivatkozva, hogy teljesen elhibázott olyan reményeket kelteni a lakosságban, amelyről eleve tudni lehet, hogy képtelenség megvalósítani.

Némi pikantériával szolgált maga a szavazás is a Bundesratban, ugyanis azok a tartományok, amelyeknek gazdasági életében jelentős szerepet játszik a gépkocsigyártás, a terv ellen foglaltak állást.

Így a Mercedes és a Porsche művek székhelyéül szolgáló Baden-Württenberg és a BMW-nek, valamint az Audi-nak is otthont adó Bajorország elvetette a 2030-as dátumot. Vállalkozó szelleműnek ígérkezett viszont a Volkswagennel szoros kapcsolatban álló Alsó-Szászország, amely feltehetően okulva a VW körüli botrányokból, azt szeretné, ha nyugodtabb vizekre evezne a világ egyik legnagyobb gépkocsigyártó cége, és erre a legalkalmasabbnak az elektromos autók bevezetését tartja.

A német gépkocsigyártók szervezete is visszautasította a Bundesrat döntését, és rámutatott arra, hogy a helyes út a kormány és az Európai Unió környezetvédelmi útmutatásainak a követése, azaz emisszió fokozatos csökkentése, amelyen az autógyárak kutatói is költségeket és energiát nem kímélve fáradoznak. Hasonló szellemben nyilatkozott a fémipari dolgozók szakszervezetének elnöke is, hangsúlyozva, hogy a környezetvédelmi célok megvalósításánál mindenképpen figyelembe kell venni a munkahelyek megőrzését is.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kempf Zoltán egy időre háttérbe szorítja az influenszerkedést, és megcélozza az olimpiát

Kempf Zoltán egy időre háttérbe szorítja az influenszerkedést, és megcélozza az olimpiát

A világbajnok BMX freestyle-os néhány évre abbahagyta a versenyzést, de amikor a sportága bekerült az olimpiai programba, hamar visszatért. A népszerű influenszer az InfoRádióban elmondta: a BMX freestyle-ban nem lehet előre jósolni vagy esélyeket latolgatni, sok tényezőtől, körülménytől függ, hogy sikerül egy-egy verseny, de a kvótaszerzés lesz a célja a júniusi, budapesti olimpiai selejtezőn.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
Forgalmi dugóba került az építőipar

Forgalmi dugóba került az építőipar

A 2022-es háborús és inflációs válság után nem egészen 2 évvel tulajdonképpen adottak a feltételek ahhoz, hogy a magyar építőipar és azon belül a lakásépítések lendületet kapjanak. Mégsem ez történik, az ágazati szereplők és szakértők szerint 2024-ban és még 2025-ben is kevesebb lakás készül el Magyarországon, mint 2023-ban, pedig az sem volt már egy jó év. Kicsit több mint egy évnyi válságtünet tehát bő 3 éves szakadékot hagy maga után. A gyors lassulás, lassú gyorsulás problémája ismert jelenség az autópálya-üzemeltetésben, a következménye bosszantó torlódás.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×