Mára időzítette el az amerikai elnök „Unió állapotáról” szóló beszédéhez hasonló beszédét az Európai Bizottság elnöke.

Azt már előre lehetett tudni, hogy Jean-Claude Juncker drámai színekkel ecseteli az EU helyzetét: azt mondta, hogy az unió „egzisztenciális válságot él át”, egyre nagyobb a szakadék a Kelet és a Nyugat között és ezért még inkább össze kell fogni.

„Az uniós tagállamok között egység soha nem volt ilyen gyenge, mint most, a kormányok gyorsabban mondják azt, hogy mit nem akarnak Brüsszeltől, mint hogy együtt dolgoznának” – mondta, de kitért arra is, hogy Angliában augusztusban valószínűleg származása miatt agyonvertek egy lengyel férfit.

Juncker szerint mindez példa arra, mi történhet, ha Európa nem fog össze.

A Guardian című lap a széthúzás és viták illusztrálására megjegyezte, hogy Luxemburg és Magyarország között „mérgező diplomáciai veszekedés” robbant ki a menekültek kezeléséről és ez jól mutatja, hogy milyen nehéz közös megállapodásra jutni a menekültválságról.

A menekültkvótákat elutasító Magyarország és Lengyelország számára adott komoly engedménynek tartják ugyanakkor, hogy Juncker kimondta: a menekültek befogadása „önkéntes, szívből jövő alapon kell hogy történjen, azt nem lehet valakire ráerőltetni”.

Juncker azzal állt az európai parlamenti képviselők elé, hogy az összefogás megerősítésére félmilliárd eurósra növelik az EU infrastrukturális alapját és gyorsan közös uniós határ- és parti őrséget hoznak létre, hogy jobban ellenőrizhessék az unió területére irányuló migrációt.

Juncker EU-parlamenti beszéde után két nappal tartják az Uniói pozsonyi csúcstalálkozóját. Ezen már nem vesz részt a brit miniszterelnök és a klub fennmaradó tagjai arról tárgyalnak majd, hogy milyen irányt vegyen az unió a britek kilépését követően.

A bizottság elnök a britekre utalva azt mondta: tiszteletben tartja, de sajnálja kilépésről szóló döntésüket, ettől azonban Európa még nincs veszélyben tette hozzá. Utalt ugyanakkor arra, hogy ha London nem fogadja el az európai migránsok szabad mozgását, akkor nem maradhat része a közös piacnak nevezett gazdasági térségnek.

Közben a lengyel kormány különösen lelkesen készült a pozsonyi csúcsra és mélyreható reformokat – köztük szerződések módosítását – követeli az uniótól.