eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

Keresztre feszítik Blairt Irak miatt?

Bíróság elé kell állítani Tony Blair volt brit miniszterelnököt – ezt mondják azok a családtagok, akik hozzátartozói életüket vesztették az iraki háborúban. Londonban hosszú évek várakozása után ma adják ki az invázióról készült, több százezer oldalas Chilcot-jelentést.

Káosz, több százezer polgári áldozat, Iszlám Állam és közel kétszáz halott brit katona – a szigetországban így látják a 2003-as iraki invázió mérlegét.

Az amerikai vezetéssel indított akcióban George Bush elnök legfőbb támogatója Tony Blair akkori miniszterelnök volt.

A Londonban kedden napvilágot látó Chilcot-jelentést azért is várták sokan, mert arra voltak kíváncsiak, hogy mekkora felelősséget tulajdonít Blairnek, aki hamis és félremagyarázott hírszerzési jelentések alapján állt ki a háború mellett.

A két és félmillió szóból álló – a Bibliánál háromszor hosszabb - anyagot hét éven át szövegezték, Sir John Chilcot, a vizsgálat vezetőjének irányításával. Sir John azt mondta, reméli, hogy a jövőbeli háborúk megindításáról sokkal nagyobb körültekintéssel döntenek majd. Azt is hozzátette, hogy az anyag több vezetőt is bírál majd.

A nagy kérdés azonban az volt a publikálás előtt, hogy mekkora felelősséget tulajdonít majd Tony Blairnek. Kiszivárgott információk szerint Blair nem számíthat súlyos személyes bírálatra, ami még inkább feldühítheti az Irakban elesett katonák családjait és a több százezer polgári halottra emlékező jogvédőket.

„A háború totális katasztrófa volt. Ha a Chilcot-jelentés nem teremt alapot arra, hogy jogi eljárást indítsunk, akkor valami nagyon elromlott a politikai rendszerünkben” – mondták a jelentés előtt az egyik elesett katona, Matthew Bacon őrnagy szülei. „Annak a vezetőnek, aki ok nélkül küldi háborúba katonáit szembesülnie kell a következményekkel” – tette hozzá az őrnagy apja Tony Blairre utalva.

A háború megindítását annak idején Nagy-Britanniában is tömegtüntetések kísérték, egyes miniszterek lemondtak, míg Blair és támogatói először a tömegpusztító fegyverek hamisnak bizonyult fenyegetésével, majd az iraki diktátor, Szaddam Husszein megbuktatásával magyarázták, hogy miért is kellett harcba indulni.

Az, hogy a jelentés a Brexit-népszavazás után jelenik meg, jól jön a brit konzervatív pártnak, amely Tony Blair bírálatával egy időre elterelheti a figyelmet a népszavazás súlyos következményeiről. 2003-ban a tory képviselők nagy része is támogatta ugyanakkor a Szaddam Husszein elleni háborút.

Az invázió hatásait a mai napig lehet érezni. Szomorú példa erre az Iszlám Állam által felvállalt hétvégi bagdadi merénylet. Az iraki hatóságok közölték, hogy robbantások halottainak száma már 250-re ugrott.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×