Nagyija Szavcsenko a komplex érdekel által átszőtt Ukrajnában, főleg a nacionalista erők hősévé vált. A Kelet-Ukrajnában harcolt pilótanő vitatott körülmények között került Oroszországba, ahol támogatói szerint koholt vádak alapján elítélték két orosz újságíró halála miatt.

A fogságban az ukránok számára az ellenállás jelképévé vált: a nemzeti címert ábrázoló pólót hordott, a bíróságon rendszeresen elénekelte az ukrán himnuszt és több éhségsztrájkot is lefolytatott.

Részben nyugati nyomásra, részben taktikai megfontolásokból Putyin orosz elnök megkegyelmezett neki és néhány hete hazaengedték.

A döntően oroszajkú Kijevben, ukránul beszélő családban felnőtt és a fronton egy szélsőjobboldali önkéntes dandárban harcoló Szavcsenkótól mindenki azt várta, hogy hazatérve harcias szólamokat lehet majd hallani tőle.

Az időközben parlamenti képviselővé lett harcos azonban most azzal lepte meg a közvéleményt, hogy közölte: közvetlen tárgyalásokat kell indítani a kelet-ukrajnai, oroszbarát lázadókkal.

„Közvetlen kapcsolatokat kell létrehoznunk, harmadik felek nélkül” – mondta egy rádióinterjúban és azt is hozzátette: hajlandó egy asztalhoz ülni Alekszander Zaharcsenkóval, a külföldön nem elismert Donyecki Népköztársaság vezetőjével.

Orosz oldalról is többen elismerték, hogy a szeparatista vezetők Moszkva kontaktjaikkal együttműködve lépnek fel. Ezért Kijevben sokan úgy gondolhatják, hogy a velük folytatott közvetlen tárgyalás Moszkva kezére játszana.

Az ukrajnai politikai erők töredezettségére utalt Andrij Parubij, a 2014-es Euromajdan-mozgalom egyik vezetőjének, most parlamenti elnöknek a válasza, aki „az orosz agresszor által irányított terroristáknak” nevezte a szakadárokat. „Nem hiszem, hogy ezekkel az emberekkel tárgyalhatnánk” – mondta.

Nyugati politikusok reményüket fejezték ki, hogy Szavcsenko szabadon engedése elvezethet az ukrajnai válság rendezéséhez, amelyben eddig több, mint 10 ezren haltak meg – emlékeztetett a Guardian című lap.

A tavaly februári minszki béketerv ellenére, folytatódnak a szórványos harcok. A múlt héten az egyik frontszakaszon több áldozatot is követeltek az összecsapások – azaz a tűzszünet jobbára csak papíron létezik.

Kérdés, hogyan lehet véget vetni a patthelyzetnek. A szakadár vezetők szerint az ukrán elnöknek amnesztiát kellene hirdetnie a „terroristának” nevezett lázadók esetében, erre azonban nincs meg a támogatása. Moszkva szerint a szakadár területeknek „különleges státusz” járna Ukrajnán belül, míg Kijevben vita folyik arról, hogy föderációvá alakítsák-e az ukrán államot, hogy az ne essen szét.