Az angliai Peterborough-hoz közel, Whillesey falu határában, a már bezárt téglagyár agyaggödréből egy megfeketedett gerenda töredéke állt ki. A fadarab igen réginek tűnt, ezért értesítették a városi múzeum régészeit, hogy itt valami érdekes dolog rejtezhet a föld alatt.
Néhány próbaásatás után nemrég teljes lendülettel indult meg a munka, és az angol archeológusok arról adhattak hírt, hogy ehhez hasonlóan ép bronzkori települést még soha sem találtak. Ugyanis egy 3.000 éve támadt tűzvész következtében a folyóba dőltek a parti cölöpházak, és az iszap nemcsak a faanyagukat őrizte meg évezredeken át, hanem a berendezési tárgyakat is: edényeket, szerszámokat, egy újszerű állapotban megmaradt bronz dárdahegyet, egy gyöngysort, és - ami különösen értékes - textíliákat.
Korábban még egy körömnyi nagyságú textildarab is fontos leletnek számított, most meg akkora vászonmaradványok kerültek elő, hogy segítségükkel következtetni lehet arra: milyen öltözékük lehetett bronzkori őseinknek.
Kibukkant az iszapból egy koponya, lehet, hogy még többet is találnak az áprilisig tartó ásatás során. Huszonkilenc edényt lehetett kiemelni teljes épségben, az egyikben még ott van az életmaradék, sőt, a kanál is. Most vizsgálják, milyen ételeket ettek a bronzkorban. A csontleletek alapján birkahús és marhahús szerepelt az étrendjükben, meglepően kevés hal, ahhoz képest, hogy ezek a falusiak a folyó partján laktak.
Az ásatást vezető régész, Mark Knight hangsúlyozza annak a jelentőségét, hogy immár beléphetünk egy kerek bronzkori házba, amelynek fennmaradt a leroskadt tetőgerendázata. A tárgyi leletek nyomán pedig rengeteg újdonságot tudhatunk meg bronzkori őseink életmódjáról.
Az ásatáshoz a brit régészeti hivatal rendkívüli hozzájárulást szavazott meg, de a helyi kőfejtő vállalat is hozzájárul a költségekhez. Sajnos a kőfejtés és agyagbányászat évtizedei során értékes maradványok megsemmisültek. De ami most előkerült, az máris régészeti szenzáció.






