A Magna Cartát 800 éve a Temze-parti Runnymede városkában látta el pecsétjével Földnélküli János angol király, itt gyűlt össze az ünneplő közönség a hétfői napsugaras, de hűvös délelőttön, II. Erzsébet királynő, David Cameron miniszterelnök és a Canterbury érsek jelenlétében. A királynő férje, Fülöp herceg, aki június 10-én ünnepelte 94-ik születésnapját, a reggeli hidegben télikabátot öltött.
A történelmi évfordulóról megemlékező beszédet David Cameron mondta el, és ez nem csupán szép szavakból állt. Hangsúlyozta, hogy az emberi jogokról szóló szöveg az évek során oly mélyen beleivódott a nemzet szövetébe, hogy tételeit senki sem vonja kétségbe, de ennek ellenére történtek torzítások, tehát a jog teljességét a ma nemzedékének kell helyreállítania, miközben a Charta szellemét óvja és életben tartja.
Mire célzott David Cameron? Arra is, hogy kormánya az Emberi Jogok Törvényét olyan, a parlament által megszavazott szöveggel akarja behelyettesíteni, amely leszögezi, hogy a brit legfelső bíróság döntéseit nem írhatja felül a strasbourgi Európa Bíróság. Ezzel az is lehetségessé válnék, hogy amennyiben az Európai Unió blokkolja a reformokat, az Egyesült Királyság kivonja magát az Emberi Jogok Európai Chartájának érvénye alól.
A 3500 szavas Magna Cartát nyolcszáz éve tizenhárom példányban írták borjúbőr pergamenre. Ezekből négy maradt fenn: kettőt őriznek Brit Nemzeti Könyvtárban, kettő pedig Lincoln illetve Salisbury székesegyházában van
Itt a nagy KRESZ-teszt: most kiderül, ki mennyire van képben a szabályokkal