Röviddel az ezredforduló után Edmund Stoiber akkori bajor miniszterelnök a saját tartományát az amerikai Szilícium-völgyhöz hasonló informatikai központtá akarta kifejleszteni. Terve csak részben valósult meg. Az ügyet időközben a szövetségi kormány is felkarolta és - mint a Hamburgban tartott országos informatikai csúcstalálkozón elhangzott, Berlinben úgy vélik, hogy a közelmúltban nem tettek meg mindent a digitális átalakítások sikere érdekében.

Angela Merkel ezen a téren aktívabb részvételre és nagyobb kockázatvállalásra ösztönözte a cégeket, mert - mint a kancellár kifejtette - az állami támogatások önmagukban aligha képesek arra, hogy az amerikai informatikai szektor fejlődéséhez hasonló folyamatot biztosítsanak Németországban.

Sigmar Gabriel gazdasági miniszter pedig rámutatott arra, hogy a gépiparban vezető szerepet betöltő Németországból érkezik a berendezések jelentős hányada a világ iparosításához, de az informatika terén még komoly hiányosságok mutatkoznak.

Gabriel rámutatott azonban arra, hogy az úgynevezett negyedik ipari forradalom csak akkor lehet sikeres, ha sikerül a legkorszerűbb informatikai vívmányokat a német gazdaság hagyományosan erős ágazatai, úgy a gép- és autógyártás, valamint az elektrotechnika rendelkezésére bocsátani. Ennek érdekében a miniszter bejelentette, hogy a kormány 2017-ig közel fél milliárd eurót fordít az informatikai vállalkozások támogatására.

Hozzáfűzte még, hogy a magántőkét is mozgósítani kívánja kedvező tőzsdei feltételek megteremtésére a feltörekvő informatikai vállalatok fejlesztésére. A hamburgi értekezleten mondott beszédében síkra szállt annak érdekében is, hogy az iskolák és egyetemek tanterve is nagy figyelmet fordítson az úgynevezett digitális kompetencia megteremtése, hogy a jövőben ne hátráltassa szakember hiány az ország feljődését.