A berlini kormány a közelmúltban némileg változtatott a menekültjoggal kapcsolatos rendelkezéseken, de egyelőre az ügyintézést nem sikerült gyorsítani. Legalábbis ezt kifogásolta a migrációs ügyekben illetékes hivatal vezetője.

Manfred Schmidt egy interjúban elmondta, hogy idén több, mint 200 ezren kértek menedékjogot Németországban. A kérelmek elbírálása nem egyszer évekig is elhúzódik, ez alatt a menekültek nem jogosultak sem munkavállalásra, sem pedig a befogadó tábor elhagyására.

A táborok egyre zsúfoltabbak, a bentlakók körében állandóak a feszültségek, az őrszemélyzet túlkapásai pedig éppen a közelmúltban keltettek országos megütközést.

A használaton kívül helyezett müncheni Bayern-kaszárnyát évekkel ezelőtt 1200 menekült befogadására alakították át, de ma már több, mint 2300 személyt szállásoltak el benne, ami azt jelenti, hogy a pincétől a padlásig minden helyet ágyak és felfújható matracok foglalnak el. Így a bajor főváros polgármestere rendkívüli intézkedéseket sürgetett a tartományi kormány részéről. Az egyre nagyobb számú menekült sátrakban történő elhelyezése csak a tél beálltáig jelenthet átmeneti megoldást.

Elsősorban az egykori Jugoszláviából, így Koszovóból, Macedóniából és Bosznia-Hercegovinából emelkedett ugrásszerűen a menekülők száma, míg Irakból, Afganisztánból és Szíriából idén alig érkeztek többen, mint az elmúlt év során.

Manfred Schmidt az interjúban úgy vélte, az egyre inkább áldatlanná váló helyzeten sokat javítana, ha az Európai Unió tagállamai egységesen határoznák meg, hogy mely ország tekinthető biztos menedéknek, azaz elvben kizárnák valamennyi oda érkező menekült továbbutazását. Példaként a párizsi kormány döntését említette, amellyel Albániát biztos menedéknek nyilvánította, azaz az onnan érkezőket kitoloncolják Franciaországból, míg Németországban az Albánián át menekülők számára még lehetőség nyílik a menedékjog elnyerésére.

Ennek is köszönhető, hogy az elmúlt hónapokban megnőtt mind az albán, mind pedig az Albánián keresztül érkező menekültek száma.