Hatórásra rövidítik egyes göteborgi közalkalmazottak munkanapját, hogy így növeljék hatékonyságukat.
Mindez azt jelenti, hogy egy órával kevesebbet dolgoznak majd, mint a többi svéd dolgozó.
A helyi önkormányzat kísérletként kezeli a változtatást. Miközben a dolgozók egy része hat órában dolgozik, a "kontroll csoportnak" továbbra is hét órát kell lehúznia. Mindkét csoport ugyanannyi fizetést kap.
A csoportok teljesítményét ezt követően összehasonlítják. Az ötlet gazdái azt remélik, hogy sikerül pénzt megtakarítani azzal, hogy hatékonyabbá teszik a dolgozókat a rövidebb munkaidővel.
Mats Pilhem, Göteborg polgármester-helyettese azt mondta a The Local Sweden portálnak: remélik, hogy a dolgozók kevesebb betegszabadságot vesznek ki és fizikailag és mentálisan is jobban érzik majd magukat a rövidebb munkanapnak köszönhetően.
Mindeközben Franciaországban az új munkaügyi szerződés előírja, hogy a dolgozók munkaidőn kívül ne olvassák munkahelyi emailjeiket és ne használják munkahelyi mobiljukat. A munkaadókat pedig kötelezik, hogy ne gyakoroljanak nyomást alkalmazottaikra, hogy azok szabadidejükben is munkahelyi ügyekkel foglalkozzanak.
A rövidebb munkaórák hűségesebb dolgozókat eredményeznek - jegyezte meg Anna Coote, egy brit gazdasági kutatóintézet munkatársa a Telegraphnak nyilatkozva. "Vannak olyan adatok, amelyek szerint a cégek a rövidebb munkaidővel pénzt takaríthatnak meg" - tette hozzá.
Az OECD adatai is hasonló összefüggésre utalnak. Európában a görögök töltik a legtöbb időt munkával, évi 2000 órát, míg a németek csak 1400 órát dolgoznak. Mégis, a görögök 70 százalékkal kevésbé hatékonyak, mint a német dolgozók.