Februárban még a Központi Bank élén álló Mario Draghi is olyan kijelentést tett, amelyből pénzügyi körök egyértelműen arra következtettek, hogy küszöbön áll az alapkamat csökkentése. Ezt az elnökség ülésén Draghi azzal hárította el, hogy az euró-övezet gazdasági élete fokozatosan élénkül, és az infláció is idővel felemelkedik arra a szintre, amelyet a Központi Bank is jónak tart, azaz két százalék alá, ezért nincs szükség a változtatásra.

A közös európai valuta felett őrködő intézmény erre az évre egy százalékos inflációval számol, ami várhatóan 1 egész 2 tized százalékos gazdasági növekedéssel jár majd; 2016-ra pedig feltehetően másfél százalékos lesz a pénz elértéktelenedése. Mindez persze attól is függ, hogy miként alakul a kőolaj ára a nemzetközi piacon. Elemzők szerint azzal, hogy Mario Draghi nem változtatott a már jó ideje egy-negyed százalékon tartott központi kamatlábon, mintegy gáncsot vetett a spekulánsok számára is, akik az alapkamat csökkentéséből indultak ki és ez együtt járt volna az euró meggyengülésével is.

Draghi döntése viszont éppen az euró dollárral szembeni megerősödését eredményezte és így azok a bankok - mint például a brit Barclay's is - amelyek az euró árfolyamesését jósolták, kénytelenek voltak beismerni invesztoraiknak, hogy alaposan melléfogtak.