Mit vár egészen pontosan az Európai Bizottság Párizstól? Alapvetően azt, hogy 2015-re csökkentse 3 százalék alá a jelenleg 3,9 százalékon álló költségvetési hiányát. Ehhez Brüsszel úgy véli, hogy csaknem tucatnyi intézkedést kell a szocialista vezetésnek meghoznia, ám a javaslatok között számos olyan elem szerepel, amely csaknem tabunak számít Franciaországban.

Az egyik, korábban a Nemzetközi Együttműködési és Fejlesztési Szervezet által is megfogalmazott javaslat szerint a kormánynak egyszerűsítenie kell a túlságosan sok szintből álló területi közigazgatási rendszert. Az OECD márciusban közzétett tanulmánya ez ügyben az ország 101 megyéjének a megszüntetését és a legkisebb falvak összevonását indítványozta.

Egy másik elvárás az úgynevezett szabályozott foglalkozásokra, mások mellett a taxisokra, ügyvédekre, közjegyzőkre, gyógyszerészekre vagy állatorvosokra vonatkozó korlátozásokat érinti.

E területeken numerus clausus van érvényben, vagyis az állam határozza meg, hogy az említett mesterségeket hányan művelhetik, ami Brüsszel szerint teljesen indokolatlan és korlátozza a francia exportot. A problémával Párizsban is tisztában vannak, a Sarkozy érában például megpróbálták liberalizálni a taxizást, ám az erős ellenállás miatt az akkori kormány végül visszavonulót fújt. Kérdés, hogy a szocialista többség elő meri-e venni ismét ezt a témát.

A fentinél is kínosabb, hogy Brüsszel az áramot és a földgázt érintő hatósági árak megszüntetését is javasolja, illetve azt, hogy a kormány nyissa meg a belföldi vasúti személyszállítás piacát a konkurencia előtt. Másik kellemetlen pont: a Bizottság szerint túlságosan magasak Franciaországban a munkabéreket terhelő költségek, ezért a munkáltatók által fizetett társadalombiztosítási járulékok csökkentését javasolja, mellékesen bírálva a minimálbér tavaly a szocialista vezetés által végrehajtott felemelését. Brüsszel szerint egyszerűsíteni kell a cégeket és a magánszemélyeket érintő adórendszert is, emellett pedig egy olyan munkanélküliségi segélyrendszert kell kialakítani, amely a munkába való visszatérésre ösztönzi az embereket.

A kormány számára az igazi fejtörést azonban a nyugdíjreformmal kapcsolatos elvárások fogják okozni, ezzel kapcsolatban Brüsszelben szokatlanul kendőzetlenül fogalmaznak. A bizottság szerint ahhoz, hogy a nyugdíjkassza 2020-ra egyensúlyba kerüljön, fel kell emelni a nyugdíjkorhatárt, amiről a szocialista kormány hallani sem akar, és meg kell szüntetni az úgynevezett különleges nyugdíjak rendszerét. Ez utóbbiak ugyanis lehetővé teszik, hogy egy sor ágazat dolgozói a törvényben meghatározottnál jóval korábban vonuljanak nyugdíjba.

A felhozott témák közül több politikailag robbanásveszélyesnek számít, nem véletlen, hogy a francia sajtó által máris "brüsszeli tízparancsolatként" emlegetett elvárás-lista közzétételét követően Francois Hollande államfő csaknem dühösen azt üzente Brüsszelnek, hogy nem diktálhat Franciaországnak, Jean-Marc Ayrault miniszterelnök azt nyilatkozta, hogy a reformokat a maguk módján fogják végrehajtani, Pierre Moscovici gazdasági miniszter pedig úgy vélte: nem nyithatnak meg egyszerre minden frontot.