Infostart.hu
eur:
361.05
usd:
317.51
bux:
143471.05
2026. július 26. vasárnap Anikó, Anna

A munkaerőreform futtatja fel az autógyárakat

Spanyolországból az utóbbi időkben jobbára rossz hírek érkeznek: nyomasztóan magas a munkanélküliség, különösen a fiatalok körében, a kormány és maga a miniszterelnök is korrupciós ügybe keveredett. Egy csoport azonban nem aggódik: az autógyártók újra felfedezték Spanyolországot.

A japán Nissan a napokban közölte, hogy további 130 millió eurót fektet barcelonai üzemébe, hogy jövőre már évi 80 ezer kocsit tudjon gyártani. A Nissan nincs egyedül - írja az FT -, mellette a Ford, a Renault és a Volkswagen is bővíti a termelést, kihasználva, hogy kevesebbet is lehet fizetni a spanyol dolgozóknak.

Az euróövezet 17 országában a kormányok, munkaadók és a szakszervezetek megpróbálják újra meghatározni a munkaerőre vonatkozó szabályokat, újragondolni a nyugdíjrendszert, növelni az oktatás színvonalát és támogatni az innovációt - teszi hozzá az angol gazdasági lap.

A spanyol autóiparban megjelenő többezer állás ugyanakkor nem csökkenti jelentős módon a spanyol munkanélküliséget, de annak jele, hogy az építőipara és bankjai által kreált boomot követő adósságválság ellenére milyen gyorsan alkalmazkodik a spanyol gazdaság.

Ami ehhez kellett, az az FT meglátása szerint a 2012-es munkaügyi reform volt. Az új törvénnyel immár a cégek erőpozícióba kerültek a fizetések megállapítása terén. 2008 óta a spanyol termelékenység 11 százalékkal nőtt - rekordszintet ért el az export. A válság miatt visszaesett a behozatal, ami valószínűleg ideiglenes jellegű, és Spanyolország talpra állásával ismét felpöröghet az import.

Hasonló változásokat látni Írországban és Portugáliában, Olaszországban, sőt, még Görögországban is. Franciaországban, a sztrájkok hazájában januárban történelmi munkaügyi kompromisszumot kötöttek a munkaadók és a munkavállalók - úgy tűnik, a szocialista kormány vállalkozásellenes retorikája ellenére a gyakorlatiasabb megoldások híve. A befektetőket ugyanakkor aggasztja Olaszország, ahol a hónap végén parlamenti választásokat tartanak. Most úgy tűnik, hogy egy olyan kormánykoalíció kerülhet hatalomra, amely nem érzi úgy, hogy gyorsan meg kellene reformálni a munkaerőpiacot.

Az Európai Központi Bank jelentése, bár nem túl nyíltan, de utalt rá: Európában a növekedés beindítása nemcsak a dolgozók könnyebb elbocsátásával, hanem a technológiai fejlesztéssel, a minőség javításával és a jó üzleti környezettel érhető el.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nyaralási teljesítménykényszer: robogás a kiégés felé

Nyaralási teljesítménykényszer: robogás a kiégés felé

Új trend kezd kialakulni a Z-generáció, de az idősebbek nyaralási szokásaiban is – mondta el az InfoRádióban Bereczki Enikő generációkutató. A szakember szerint sokan ma már az új készségek tanulását részesítik előnyben a nyári vakáció során, nem pedig a csendes pihenést, ennek azonban lehetnek negatív következményei.

Íme, Orbán Viktor legfontosabb tusnádfürdői üzenetei a Fidesz jövőjéről – összefoglaló

A Fidesz elnöke a Tusványoson ismertette, milyen utat lát pártja előtt ahhoz, hogy ismét sikeres, kormányra jutó erő lehessen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Szép csendben fogyott el a köztársasági elnöki intézmény súlya Magyarországon - Vajon a közvetlen elnökválasztás elhozhatja a nemzet egységét?

Szép csendben fogyott el a köztársasági elnöki intézmény súlya Magyarországon - Vajon a közvetlen elnökválasztás elhozhatja a nemzet egységét?

A köztársasági elnök alkotmányos feladata a nemzet egységének kifejezése, megválasztása azonban szükségképpen politikai döntés. Magyarországon a parlamenti államfőválasztás sokáig koalíciós alkukhoz és részleges konszenzuskényszerhez kötődött, 2010 után azonban egyre inkább a mindenkori kormánytöbbség személyzeti döntésévé vált. A közvetlen választás első látásra demokratikusabb megoldásnak tűnhet, de önmagában nem garantál pártpolitikán felül álló államfőt, könnyen újabb országos pártpolitikai erőpróbává alakíthatja a tisztség betöltését. Cikkünkben azt vizsgáljuk, milyen intézményi megoldások segíthetik elő, hogy az államfő megválasztása ne pusztán pártpolitikai döntésként, hanem szélesebb legitimációt teremtő alkotmányos eljárásként működjön.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×