Az még a kisebbik butaság, hogy az elnökjelöltek választási plakátjain a törvény szerint nem lehet a nemzeti színeket használni, ám az, hogy mind a tíz jelöltnek azonos megszólalási lehetőséget kell biztosítani a televíziók és a rádiók műsoraiban, egyenesen röhejes - állítja több francia publicista.

A Les Echos gazdasági napilap elemzője szerint a kampányt szabályozó törvény nem életszerű, és emiatt a rádiók és televíziók éppen akkor fogják rövidebbre a politikáról és a választásokról szóló műsoraikat, amikor a legtöbben érdeklődnek e két téma iránt. A L'Express című hetilap főszerkesztője is úgy véli, hogy e szabályok fölött eljárt az idő, és meg kell őket változtatni.

A háborgás oka, hogy hétfőtől, amikor hivatalosan is megkezdődött az elnökválasztási kampány, egy adott műsorban nem lehet külön egy-egy jelöltet megszólaltatni: ha egyvalaki beszél, akkor a többi kilencet is kötelező megkérdezni - percre pontosan egyforma időtartamban

Mindez azt jelenti, hogy például, az összeesküvés-elméleteket hirdető, a közvélemény-kutatások szerint fél százalék alatti támogatottsággal rendelkező Jacques Cheminade ezentúl főműsoridőben ugyanannyit beszélhet, mint a leköszönő Nicolas Sarkozy államfő vagy a legfőbb esélyesnek tartott szocialista Francois Hollande.

A rádióknak és a televízióknak egyébként már március 20. óta egyenlő megszólalási lehetőséget kellett biztosítaniuk a jelöltek számára, de maguk dönthettek, hogy melyik műsorban kérdezik őket. Így a jelentéktelenebbeket eddig a hajnali vagy az éjszakai órákban hallgathatták az érdeklődők.

Az elemzők szerint a dilemma feloldhatatlan, tíz résztvevővel lehetetlen érdekes és informatív műsort készíteni, tehát borítékolni lehet, hogy április 22-ig, a legtöbb rádió és televízió csak felületesen, sokszor a nevetségesség határát súroló módon tudja betartani a törvény előírásait.

Ami a közvélemény-kutatási adatokat illeti, a négy legismertebb intézet felmérései szerint az első fordulót Nicolas Sarkozy nyeri, egy-másfél százalékkal Francois Hollande előtt. A harmadik helyen a szélsőjobb jelöltje, Marine Le Pen áll, akit a szélsőbalos Jean-Luc Melenchon követ.

Újdonságnak számít, hogy a korábban a harmadik legesélyesebb jelöltnek tartott centrista Francois Bayrou egyes felmérések szerint a tíz százalékos küszöb alá került, a zöldpárti Eva Joly támogatottsága továbbra is rendkívül alacsony, mindössze 1,5 százalékos, a fennmaradó négy jelölt pedig egyenként a szavazatok fél-egy százalékát szerezné meg.