A 160 ezernél is több ember halálát okozó hirosimai, majd az ezt követő nagaszaki atomtámadás az emberi történelem legsötétebb pillanatai közé tartozik. Ezt megelőzően azonban Japán és az Egyesült Államok véres háborút folytatott a Csendes-óceáni térség fölötti befolyásért. A háborúban vesztes Japán azóta Amerika legerősebb térségbeli szövetségese lett, bár az amerikai nagykövet csak az idén ment el először a hirosimai megemlékezésre.

Amerika hatalmas áldozatok árán kiharcolt befolyását azonban most Kína egyik új fegyvere veszélyezteti: az 1500 kilométerről is célba találó, repülőgép-hordozók ellen bevethető rakéta.

Katonai elemzők példátlan erejűnek írják le a Tung Feng 21D nevű eszközt, amely a legfejlettebb repülőgép-hordozók védelmi rendszerein is áthatolhat. Az Egyesült Államok éppen a repülőgép-hordozó hajók révén tudja a geopolitikában használatos kifejezéssel élve "kivetíteni" befolyását a világ tőle távol eső térségeire, és különösen a Csendes-óceánra.

Az új kínai rakétát egy tavalyi katonai felvonuláson mutatták be először. Szakértők azt mondják, olyan elrettentő ereje van, hogy Kína, ha akarja, távol tarthatja az amerikai hadihajókat 18 ezer kilométeres partvidéke mentén a nemzetközi vizektől.

Kína stratégiai célja már nemcsak Tajvan visszaszerzése, hanem az is, hogy növelje befolyását a Csendes-óceánon és védje a fontos hajózási útvonalakat. Az AP megjegyzi: Kína egyre jobban forszírozza, hogy az Egyesült Államok tartsa távol magát a Sárga-, a Kelet- és Dél-Kínai tengertől, és határozottan tiltakozott a térségben múlt héten véget ért közös dél-koreai-amerikai hadgyakorlat miatt.

A 6250 fős legénységgel hajózó George Washington repülőgép-hordozó tervezett részvételét provokációnak minősítette, mert a fedélzeten található F-18-as harci gépek Pekinget is elérhették volna. Az amerikai vezetés végül úgy döntött, hogy a hajó egy másik gyakorlaton vegyen részt a Japán tengeren.

"Kína azelőtt csapást mérhet Amerikára, hogy az a kínai szárazföld közelébe kerülve tudná támadni" - mondta Josibara Tosi, az amerikai Haditengerészeti Akadémia egyik professzora. Amerikai repülőgép-hordozók csak kétszer voltak ilyen sebezhetőek: Japánnal szemben a II. világháborúban, és a Szovjetunióval szemben a hidegháború idején. Amerika immár nem veheti készpénznek, hogy a tengerek ura - tette hozzá a professzor.

Az Új Kína hírügynökség oldalán fel is vázol egy képzeletbeli konfliktust: a George Washingtont Tajvan védelmére vezénylik ki. Kína három rakétát lő ki. Az első léket ejt a repülőgép-hordozón és megbénítja a gépeket. A második megsemmisíti a motorokat, a harmadik pedig "a tenger mélyére küldi a hajót". A kommentelők többségének tetszett a cikk - jegyzi meg az AP.