Csaknem egyéves előkészítő munkát követően elkészült a civil klímatörvény-javaslat, melynek kidolgozásában 200 civil és szakmai szervezet, valamint 40 szakértő vett részt. A dokumentumot átadják a kormánynak – közölte Baranyai Gábor jogász, a tervezet kodifikációjának vezetője. A kezdeményezés előzménye, hogy az Alkotmánybíróság 2025 nyarán megsemmisítette a klímatörvény egyik passzusát, és új szabályozás megalkotására kötelezte az Országgyűlést 2026 júniusának végéig.

Szabó Marcel alkotmánybíró elmondása szerint az Alkotmánybíróság tavalyi döntése széles körű tudományos megalapozottsággal, az MTA szakmai közreműködésével született. Hangsúlyozta: az ügy jelentős társadalmi visszhangot váltott ki, kiterjedt szakmai és civil összefogás alakult ki. Baranyai Gábor kiemelte: a klímaváltozás nem önálló környezetpolitikai kérdés, hanem egy összetett civilizációs válság lenyomata, ezért kezeléséhez széles hatályú, fenntarthatósági kerettörvény megalkotása szükséges.

A tervezetben szereplő klíma alapcsomag elemei olyan, az EU-által is előírt kötelezettségeket tartalmaznak, mint például

• a klímasemlegesség elérése,
• az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése,
• az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás
• a társadalom ellenálló képességének erősítése,
• a természeti erőforrások felhasználásának mérséklése,
• méltányos és igazságos társadalmi-gazdasági átmenet megvalósítása a társadalom bevonásával.

A dokumentum külön fejezetben foglalkozik az éghajlat-politika alapelveivel. Ezek között szerepel a megelőzés és az elővigyázatosság elve, a szennyező fizet elv, a természetes ökoszisztémák helyreállításának elsőbbsége, a társadalmi igazságosság, a nemzedékek közötti méltányosság, valamint a gyermekek érdekeinek figyelembevétele.

A törvénytervezet meghatározza az állam, az önkormányzatok, a gazdálkodó szervezetek és az állampolgárok éghajlatvédelemmel kapcsolatos feladatait és kötelezettségeit, rögzíti az éghajlat-politika alapelveit, valamint rendelkezik a stratégiai tervezés, a karbonköltségvetések, az alkalmazkodási intézkedések és a nyomon követési rendszer szabályairól.

A tervezet szerint kialakítandó a Nemzeti Energia- és Klímaterv, a hosszú távú klímastratégia, a Reziliens Alkalmazkodási Stratégia, a települési éghajlatvédelmi stratégiák, valamint az ágazati éghajlatvédelmi cselekvési tervek rendszere. A tervezet ötéves nemzeti és ágazati karbonköltségvetések bevezetését is javasolja, amelyek meghatároznák az ország és az egyes gazdasági ágazatok kibocsátási kereteit.

A jogszabálytervezetben Éghajlat-politikai Tudományos Tanácsadó Testület felállítását szorgalmazzák, amely a karbonköltségvetésre tesz javaslatot.

A zöldgazdaság és az átmenet támogatására pedig létrehoznának egy, a kormányzattól függetlenül működő Nemzeti Éghajlatvédelmi Alapot.

Baranyai Gábor közölte: a törvényjavaslat egyik központi gondolata a táj és az ökoszolgáltatások védelme, ezzel túlmutat a hasonló nemzetközi szabályozásokon.

A Kárpát-medence különösen nagy bajban van

Éger Ákos, a Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnöke elmondta: a klímaváltozás már ma is érzékelhető hatásait nem lehet ágazatonként külön kezelni. A kerettörvény meghaladja ezt az ágazati szemléletet, és egységes keretbe foglalja az éghajlatvédelemmel kapcsolatos feladatokat.

Mező János Bálint, a Greenpeace Magyarország ügyvezető igazgatója szerint

Európa a globális átlagnál kétszer-háromszor gyorsabban melegszik, a Kárpát-medence pedig ezen belül is különösen sérülékeny térség.

Mint mondta, Magyarország éghajlata az elmúlt évtizedekben az írországihoz képest ötször-hétszer gyorsabban melegszik, amire sem a természeti környezet, sem a társadalom nincs felkészülve.

Gálhidy László, a WWF Magyarország programvezetője közölte: az erdők a klímaváltozás egyik legnagyobb elszenvedői, ugyanakkor a kibocsátások mérséklésének és az alkalmazkodásnak is fontos eszközei. Hozzátette: azt szeretnék elérni, hogy a kerettörvényben megfogalmazott elvek később az egyes ágazati jogszabályokban is megjelenjenek.

Tóth Péter, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület programvezetője szerint az elmúlt évtizedekben mintegy 30 százalékkal csökkent a mezőgazdasági területekhez kötődő állatfajok állománya. A mezőgazdaság egyszerre elszenvedője és alakítója a klímaváltozásnak, ezért a programvezető szerint

olyan agrárrendszerre van szükség, amely rugalmasabban képes alkalmazkodni a változó körülményekhez, miközben megőrzi a természeti értékeket és a biológiai sokféleséget.

Mikula Lajos, az Agrya-PVSZ, a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége – Pannon Vidék főtitkára hangsúlyozta: a klímaalkalmazkodás nem lehet sikeres a gazdálkodók bevonása nélkül, ezért nagyon fontosnak nevezte, hogy megjelenhettek az agártermelők szempontjai a jogszabály előkészítése során. Mint mondta, olyan szabályozásra van szükség, amely egyszerre biztosítja a mezőgazdasági termelés jövedelmezőségét és a klímavédelmi célok teljesülését.

Feiler József, az Európai Klíma Alapítvány regionális igazgatója úgy fogalmazott, hogy az Alkotmánybíróság döntése új irányt jelölt ki a hazai klímapolitikai szabályozás számára. Véleménye szerint a civil szervezetek által készített tervezet koherens, a közigazgatás számára is használható szakmai anyag, amely túlmutat a jelenlegi európai átlagos szabályozási megoldásokon, és olyan kihívásokra is választ ad, amelyek néhány éve még nem jelentek meg ilyen hangsúlyosan.

A Tisza-kormány őszi jogalkotási programjában szerepel a klímavédelmi törvény módosítása, a civil szervezetek az általuk kidolgozott javaslattal kívánnak hozzájárulni az új szabályozás szakmai megalapozásához.