A WHO adatai szerint 2021-ben világszerte 7,7 millió ember halt meg bakteriális fertőzésben. Közülük több mint 1,1 millió haláleset közvetlenül az antibiotikumokkal szembeni rezisztenciának tulajdonítható - mutatott rá a szervezet a tanulmányban. A szerzők több mint száz országtól érkezett mintegy 23 millió adatot elemeztek. A legutóbbi adatok 2023-ból származtak.

"Az antibiotikum-rezisztencia széles körben elterjedt és veszélyezteti a modern orvostudomány jövőjét" - hangsúlyozta az eredmények birtokában hétfőn Yvan Hutin, a WHO illetékes osztályának igazgatója. A kutatáshoz nyolc, gyakori - például húgyúti, gyomor-bélrendszeri vagy vérárambeli - fertőzést okozó baktériumot vizsgáltak meg. Kiderült, hogy az E. coli baktériumok több mint 40 százalékánál és a K. pneumoniae baktériumok 55 százalékánál a szokásos antibiotikumok már nem hatnak. Afrikai országokban azonban ez az arány esetenként a 70 százalékot is meghaladhatja. Egyéb antibiotikumok esetleg hatnának, de azok drágábbak, és sok fejlődő országban nem állnak rendelkezésre.

A WHO a különböző baktériumokat többféle antibiotikummal kapcsolatban vizsgálta meg.

A kutatás szerint 2018 és 2023 között a rezisztencia több mint 40 százalékuknál nőtt, a baktérium-antibiotikum kombinációtól függően évente 5-15 százalékkal. Az antibiotikum-rezisztencia miatt a halálozások száma is nő, de ebben nagyok a regionális különbségek. Délkelet-Ázsiában és a Földközi-tenger keleti részén már minden harmadik laboratóriumban igazolt fertőzés rezisztens a vizsgált antibiotikumokkal szemben.

Fertőzéseket vírusok, gombát és paraziták is okozhatnak. Az antibiotikumok azonban csak a bakteriális fertőzések, például a bakteriális tüdőgyulladás, hólyaggyulladás vagy gennyes sebek kezelésében segítenek. Hutin hangsúlyozta, hogy

a betegek is hozzájárulhatnak a probléma megoldásához,

részben azzal, hogy csökkentik a megfertőződés kockázatát, például gyakori kézmosással, fertőtlenítő gél használatával vagy a védőoltások felvételével. Az igazgató hozzátette: másfelől az is fontos, hogy a páciens bízzon az orvosában, és láz esetén ne gondolja azonnal, hogy antibiotikumot kell szednie, hiszen ha a betegségét vírusfertőzés okozta, helyes, hogy nem írnak fel neki antibiotikumot.

Az Egészségügyi Világszervezet a kutatások folytatását, és új antibiotikumok fejlesztését sürgette a tanulmányban.