Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
A Szemp Air Kft. repülőgépe biológiai szúnyoggyérítést végez Szolnok határában 2023. április 12-én. A biológiai szúnyoggyérítés során a szúnyogok tenyészőhelyén egy természetes baktérium által termelt fehérjét tartalmazó készítményt juttatnak a vízbe. Ez a fehérje a kijuttatott dózisban kizárólag a csípőszúnyogok lárváit pusztítja el, minden más élőlényre, így az árvaszúnyogokra is teljesen ártalmatlan.
Nyitókép: MTI/Mészáros János

A júliusi viharok után újabb csapás fenyeget

A csapadékos időjárás és a meleg miatt elszaporodtak a csípőszúnyogok, ezért meg kell kezdeni a gyérítésüket. Az árvaszúnyogokat nem szükséges irtani, mivel fontos szerepet játszanak az ökoszisztémában és segítenek a Balaton vízének tisztításában – ismertette az InfoRádióban Soltész Zoltán, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont entomológusa.

Az aszályos időszak eddig megritkította a számukat, de az esős napok után már nagyobb számban jelennek meg a csípőszúnyogok, ezért el kell kezdeni a gyérítésüket – mondta el az InfoRádióban a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont entomológusa. A csípőszúnyogok fejlődéséhez megfelelő élőhely és meleg szükséges. Soltész Zoltán kiemelte, hogy a csapadékos időszak és a nyári meleg miatt most mindkét feltétel adott, ezért jelenhetnek meg nagyobb számban a szúnyogok. Idén eddig csak kivételes esetekben volt jellemző, hogy szúnyogártalom jelentkezett.

Az árvaszúnyogokat nem, csak a csípőszúnyogokat kell gyéríteni.

A HUN-REN kutatója ismertette, hogy a balatoni árvaszúnyogok lárvái a tóban fejlődnek, algákat fogyasztanak. Populációjukat nagymértékben befolyásolja, hogy mennyi alga van a vízben, amit a hőmérsékleti viszonyok és a különböző tápanyagok befolyásolják. „Az áttelelő populáció is hatással van arra, hogy mennyi árvaszúnyog lesz a Balatonban. Az idei enyhe tél miatt nagyobb populációméretről indultak” – emlékeztetett Soltész Zoltán.

Kitért arra is, hogy az árvaszúnyogok nem okoznak egészségügyi problémát az embereknek, ugyanakkor rengeteg élőlénynek jelentenek táplálékot. „Lárváik többek között halaknak, az imágóknak, madaraknak, hűlőknek jelentetnek táplálékforrást. Hozzájárulnak a Balaton tisztulásához is, mert szerves anyagokat esznek és amikor kirepülnek az imágók a vízből, ezt az anyagmennyiséget ki is viszik, így az algásodástól védenek, tisztítják a vizet” – foglalta össze a kutató.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kiss László: lehet, hogy a naprendszerek keletkezéséről alkotott elméleteink dőlnek most meg

Kiss László: lehet, hogy a naprendszerek keletkezéséről alkotott elméleteink dőlnek most meg

Különc exobolygót fedezett fel a Cheops űrtávcső. A feldezés eredménye szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel, mivel a vörös törpecsillag legtávolabbi bolygója kőzetbolygó ott, ahol a jelenlegi elméletek szerint inkább gázóriásoknak kellene kialakulniuk – fogalmazott az InfoRádiónak nyilatkozva Kiss László csillagász, akadémikus, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója.

Orbán Viktor: a gazdasági káosz az ukránok fejében út az ellenzék választási sikeréhez

Ezen a hétvégén Békéscsabán rendeztek háborúellenes gyűlést a digitális polgári körök, a szokásos forgatókönyv szerint Orbán Viktor miniszterelnök is beszédet mondott, majd pedig kérdésekre válaszolt. Közölte, hogy kivédi a kormány az ukránok energiafegyver-támadását. Beszélt a békési földutak helyzetéről, az extraprofitadók rendszerének fontosságáról, valamint egy márciusi kínai-amerikai nagy megegyezés esélyéről is.
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Fagyos figyelmeztetést küldött az idei tél a világnak: egy sokat kritizált szereplő lépett elő megmentőként

Fagyos figyelmeztetést küldött az idei tél a világnak: egy sokat kritizált szereplő lépett elő megmentőként

Az elmúlt hetekben rendkívüli hideggel, heves havazással és erős széllökésekkel szokatlanul zord téli időjárás csapott le az Egyesült Államok több államára. Becslések szerint az extrém körülmények miatt több mint 1 millió tengerentúli háztartás és vállalkozás maradhatott áram nélkül, ami ugyan jelentős szám, de lényegesen kisebb, mint a legutóbbi hasonló téli vihar, a 2021-es Uri idején tapasztalt érték, amikor is több mint 5 millió felhasználót sújtott áramszünet. A Fern névre keresztelt vihar lehetőséget adott a tengerentúli áramszolgáltató vállalatoknak arra, hogy bebizonyítsák, tanultak a korábbiakból, és a jelek szerint ezt sikerült is nekik. Az eset arra is rávilágított: amikor az időjárásfüggő megújulók háttérbe szorulnak, egy sokat támadott, de megbízható pillér tartja életben az energiarendszert.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×