Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Education technology concept. Schoolboy learning in the room. Online school. EdTech.
Nyitókép: metamorworks/Getty Images

Fordulat a diákcsalások területén, direkt hibáznak a mesterséges intelligencia miatt

Az egyetemi hallgatók egyre rafináltabb módszereket vetnek be a mesterséges intelligencia (MI) által generált esszék eltitkolására. Ahelyett, hogy csupán a tiszta, hibátlan szövegeket adnák be, szándékosan gépelési és helyesírási hibákat szórnak el az AI munkájában. A "Ha csalni akarsz, akkor intelligens módon kell csalnod" mottó jegyében a diákok így próbálják kijátszani az MI-észlelő rendszereket.

A kreatív csalási technikák tárháza széles: egyesek arra utasítják a chatbotokat, hogy "írjanak úgy, mint egy kissé butácska elsőéves", míg mások több MI-rendszeren futtatják át a szöveget, hogy az kevésbé tűnjön gépi eredetűnek. A cél, hogy a végeredmény emberibb hatást keltsen és elkerülje az oktatók gyanúját - olvasható a mediapiac.com-on.

Az oktatók érthetően aggódnak a jelenség miatt. Attól tartanak, hogy a diákok az MI-t kényelmes "gyors megoldásként" használják ahelyett, hogy saját gondolataikat és íráskészségüket fejlesztenék. Ez hosszú távon káros hatással lehet a kritikai gondolkodásra és az önálló véleményformálásra.

Egy friss, a Corvinus Egyetemen végzett felmérés rávilágít a magyarországi helyzetre is. A diákok elsöprő többsége (99 százaléka) hallott már MI-alkalmazásokról, és több mint felük (54 százaléka) aktívan használja is azokat tanulmányaihoz, leginkább a ChatGPT-t, de népszerűek a nyelvi szoftverek is.

Aggasztó, hogy a hallgatók 85 százaléka nem kapott tájékoztatást az MI etikai vonatkozásairól, és csupán 7 százaléka tartaná szükségesnek az egyetemi szabályozást ezen a téren.

Az már egy másik kérdés, hogy kutatók szerint diákjaik kimondottan bárgyúnak és idegesítőnek tartják az MI-k által készített képeket vagy felismerhető beszédstílust, ezért ezeket nem is használják, vagy nem veszik komolyan.

Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×