A tárcavezető a "HUNIVERZUM - Magyarok a világűrben" látogatóközpont megnyitóján mindenekelőtt "igazi nagy nemzeti célkitűzésnek" nevezte azt, hogy hazánk kutatási céllal embert juttasson a világűrbe, a Nemzetközi Űrállomásra."Én azt hiszem, hogy ez egy olyan célkitűzés is, amelynek sikeréért minden magyar ember mindenfajta egyéb gondolatától függetlenül igazán tiszta szívvel szoríthat. Mivel szerintem nem nagyon képzelhető el olyan magyar ember, akinek nem fog könny szökni a szemébe akkor, amikor majd a magyar űrhajós a Nemzetközi Űrállomáshoz dokkolódik az űrhajójával, oda belép, és megkezdi azt a rendkívül fontos munkát, amelyet magyar űrhajósok tekintetében már régóta vártunk, hogy elmondhassunk" - közölte.

"Én azt hiszem, hogy ez ma Magyarország legizgalmasabb célkitűzése (…) Azt hiszem, hogy az a nemzet, amelynek van egy ilyen izgalmas, egy ilyen nagy nemzeti célkitűzése, az egy igazán erős, büszke, sikeres és egységes nemzetként gondolhat magára" - tette hozzá.

Majd hangsúlyozta, hogy a világgazdaság jelenlegi alapvető átalakulásával folyamatosan újabb és újabb iparágak válnak elérhetővé, illetve meghatározóvá, így az egyik legmodernebb, legújabb szektor éppen az űripar, ahol hatalmas verseny zajlik.

"És az az ország, az a gazdasági szereplő, amely ezen verseny bizonyos szeleteiben sikeres tud lenni, az olyan előnyre tehet szert az adott területen, amelynek jelentőségét, azt hiszem, lehetetlen túlbecsülni" - húzta alá.

Szijjártó Péter kifejtette, hogy "ímmel-ámmal" nincs értelme beszállni egy ilyen nemzetközi versenybe, valódi erőforrásokra van szükség, s ezért a kormány célként tűzte ki pár évvel ezelőtt, hogy több évtized után ismét magyar kutatóűrhajós juthasson a világűrbe.

Megjegyezte, hogy itt közel sem pusztán űrturizmusról van szó, hanem arról, hogy a kiválasztott fontos kutatásokat végezni két héten keresztül a Nemzetközi Űrállomáson.

Valamint több érvet is felsorolt arra vonatkozóan, hogy miért volt szükség erre a misszióra. Az első érv szavai szerint politikai természetű, méghozzá az, hogy a kormány mindig is erőteljesen támogatta, hogy legyen magyar űrkutatási, űripari program, ezért is fogadtak el négy évvel ezelőtt űrstratégiát, és ezért neveztek ki miniszteri biztost a terület felügyeletére.

Ezután arra emlékeztetett, hogy Magyarország nem új szereplője a világűrnek, több mint nyolc évtized hagyományával rendelkezik a területen, számos magyar volt a szektor úttörői között.

"És azt is érdemes figyelembe venni, hogy az elmúlt években nem volt olyan jelentős, nagy nemzetközi űrküldetés és űripari innováció, amelyikben ne lett volna valamilyen magyar eszköz, valamilyen magyar fejlesztés, valamilyen magyar beszállítás (…) Az elmúlt évtizedek során 140 magyar űreszköz jutott ki a világűrbe különböző, más nemzetek által vagy nemzetközi akcióként végrehajtott űrmissziók során" - tudatta.

A miniszter a harmadik érvként említette, hogy az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan űrrepülése óta 45 év telt el, elég hosszú idő ahhoz, hogy újra ezt a célt tűzze ki maga elé Magyarország.

Ezzel kapcsolatban pedig gratulált Kapu Tibornak, a következő magyar űrhajósnak és a tartalék űrhajós Cserényi Gyulának, hogy végig tudták csinálni az utóbbi évek rendkívül nehéz és kiképzését.

"Végezetül pedig a negyedik érvem a jövőre vonatkozik, mivel az a helyzet, hogy a hosszú távú sikerhez nemcsak kutatás meg ipar kell, hanem emberek kellenek. És azt hiszem, ez az űrrepülés, ez az egész misszió rá fogja irányítani a figyelmet a természettudományok és a mérnöki tudományok fontosságára. És reméljük, hogy minél többen éreznek majd úgy, hogy Kapu Tibor és Cserényi Gyula nyomdokaiba kell majd lépniük, és Magyarországot a legmodernebb, a leginnovatívabb iparágakban erősíteniük" - mondta.

Ferencz Orsolya: Magyarország kezdeményező és megbecsült partner az űrkutatás területén

Magyarország ma már nem mellékszereplő, hanem kezdeményező és megbecsült partner az űrkutatás területén - emelte ki az űrkutatásért felelős miniszteri biztos a HUNIVERZUM - Magyarok a világűrben elnevezésű látogatóközpont megnyitóján hétfőn Budapesten, a Millenáris parkban.

Ferencz Orsolya felidézte: 2018-ban, amikor a magyar űrkutatás a Külgazdasági és Külügyminisztérium irányítása alá került, hosszú évtizedeket követően új lendületet vett a magyar űrszektor. Hozzátette: "újjáépítettük ezt a különleges szakterületet, ma már bátran kijelenthetjük, hogy egy új korszakot nyitottunk". Az elmúlt években több mint húsz együttműködési megállapodást kötöttünk országokkal, űrügynökségekkel, valamint a világ vezető űripari vállalataival - fejtette ki.

"Kiemelkedően fontosnak tartjuk, hogy már középiskolás korban megszólítsuk a fiatalokat" - hangsúlyozta, majd hozzáfűzte: azért dolgoznak, hogy a fiatal generációk ne csak szemlélői, hanem alakítói legyenek annak a jövőnek, "amely már a küszöbön áll".

A magyar űrkutatás zászlóshajója kétségtelenül a HUNOR - Magyar Űrhajós Program - szögezte le, hozzátéve, hogy a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén Kapu Tibor csaknem 30 magyar tudományos kísérletet fog elvégezni 10 különböző tudományágban. Ez nemcsak tudományos szenzáció, de példátlan lehetőség is arra, hogy a magyar tudás és innováció nemzetközi környezetben mutassa meg magát - magyarázta.

Arról is beszélt, hogy az űrszektor gyorsan fejlődő világa óriási lehetőségeket rejt. "Egy sikeres nemzet, mint Magyarország, nem maradhat ki ebből, sőt, kötelességünk, hogy részesei, formálói legyünk ennek a jövőnek" - fogalmazott az űrkutatásért felelős miniszteri biztos.

A látogatóközpont megnyitásáról szólva azt mondta, "a mai nappal nemcsak egy kiállítás nyílik meg, egy új tér is feltárul előttünk, a magyar tudomány és oktatás világűr felé vezető útja". A XXI. század történelmét a világűrben írják - hangsúlyozta Ferencz Orsolya.

A rendezvényen egy videóüzenetben Kapu Tibor kutatóűrhajós is megszólalt, aki az Amerikai Egyesült Államokból jelentkezett be, ahol - mint elmondta - a felkészülés lezárásához érkezett, hamarosan a legénység többi tagjával együtt karanténba vonulnak, biztosítva, hogy egészségesen érkezzenek meg az űrállomásra.

A sikeresen teljesített küldetésspecifikus kiképzésről azt mondta: "folyamatosan tanultunk az űrállomáson való élet és munka sajátosságairól, a kísérletek lebonyolításáról, az űrkapszulák és rakéták működéséről, de olyan különleges tréningeken is részt vettünk, mint a helikopterből való víz alatti kimenekülés, a centrifuga- vagy túlélőképzés".

Kitért arra is, hogy a küldetés során magyar egyetemek, kutatóintézetek és vállalatok kísérleteit végzi majd el, hozzájárulva ezzel a hazai tudományos és innovációs eredmények nemzetközi elismeréséhez. "Nagy büszkeség számomra, hogy mindezt egy olyan program részeként tehetem meg, amely nemcsak a technológiai és tudományos előrelépést szolgálja, hanem a jövő generációt is inspirálja, új álmokat és célokat mutatva a magyar fiatalok számára" - jegyezte meg.

Charles Simonyi amerikai magyar szoftverfejlesztő, aki kétszer is járt az űrben, szintén videóüzenetet küldött, amelyben - szavait Kapu Tibornak címezve - azt mondta, "semmiféle tankönyv vagy szimulátor nem tudja érzékeltetni azt a nagyszerű érzést, ami ott fent vár rád".

Azt tanácsolta Kapu Tibornak, hogy az indulás előtti héten fokozatosan emelje meg az ágya végét egy téglával vagy hasonló módon. "Ezzel hozzászoksz ahhoz, hogy a vér a fejedbe gyűlik, ami e felkészülés nélkül rossz közérzetet okozhatna az út első napjaiban" - magyarázta.

Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós azt üzente Kapu Tibornak a megnyitón, hogy keresse "azt a kis Kárpát-medencét, aminek a közepén ott van a mi 93 ezer négyzetkilométerünk". Hozzátette, azt kívánja Kapu Tibornak és tartalékosának, Cserényi Gyulának, hogy "fogadják őket ugyanolyan tisztelettel, szeretettel, mint ahogy 45 évvel ezelőtt Magyari Bélát és Farkas Bertalant fogadta a magyar nép".