A nagyjából 113 millió éves lelet Brazília északkeleti részén, a különleges fosszíliáiról elhíresült Crato-formációban került elő, mészkőbe nyomódva. Az állat az úgynevezett pokolhangyák (Haidomyrmecinae) alcsaládjába tartozik, amely kizárólag a 66 millió évvel ezelőtt véget ért kréta időszakban élt.

A modern hangyák jelentik az egyik legdominánsabb állatcsoportot a Földön, több mint 17 000 fajuk példányai az Antarktisz kivételével minden kontinensen megtalálhatók. A tudósok úgy vélik, hogy a hangyák abból az evolúciós vonalból ágaztak el az idők folyamán, amelyből a darazsak származtak. A kréta időszakban öltöttek "hangyaszerűbb" formát: átalakultak a testük raányai és kialakult a hangyákra jellemző, speciális kiválasztó mirigyük – írta a National Geographic.

Az új kövület egyben az első bizonyíték a pokolhangyák egykori jelenlétére Gondwanán, a történelem előtti idők ősi szuperkontinensén, amely a déli félteke mai kontinenseit és szigeteit foglalta magában. Az eddigi legrégebbi pokolhangya-kövületekre Mianmarban bukkantak rá borostyánba záródva, ezek körülbelül 100 millió évesek voltak. További egyedeket találtak Kanadában és Franciaországban – ezen helyszínek mindegyike az északi félteke megakontinensének, Laurázsiának a része volt egykor.

"Nem hittem volna, hogy ilyesmit találhatok"

– nyilatkozta Anderson Lepeco, a Sao Pauloi Egyetem Állattani Múzeumának entomológusa és az új tanulmány szerzője. "Soha nem volt egyértelmű bizonyíték arra, hogy hangyák előfordultak ezen a helyen, de most megtaláltuk ezt a szinte teljes példányt" – lelkendezett, hozzátéve, hogy ez egyben Gondwanára is kiterjeszti azt a területet, ahol ezek a rendkívüli ragadozók éltek.

A szakértők szerint a most megtalált szárnyas hangyát a szél magával sodorhatta, egy tóba eshetett, majd több millió évnyi üledék borította be.

A pokolhangya-kövületek tanúsága szerint a korai hangyák kifinomult ragadozó stratégiákat fejlesztettek ki. A fejükön lévő, szarvval párosított bizarr, sarlószerű állkapcsukat valószínűleg arra használták, hogy más rovarokat leszúrjanak vele, mielőtt megették őket, így viszonylag nagy zsákmányt is el tudtak ejteni.

A pokolhangyák az úgynevezett kréta–tercier kihalási esemény nyomán tűntek el a Földről: a kutatók szerint 66 millió évvel ezelőtt egy vagy több katasztrofális esemény következett be – például egy erőteljes aszteroida-becsapódás, vagy a megnövekedett vulkáni tevékenység –, ami a földi élet körülbelül 76 százalékának kihalását eredményezte.

A korrekorder kövület újabb információként segíthet a paleontológusoknak abban, hogy jobban megértsék a hangyák és a darazsak evolúciójának fejlődési állomásait – mondta Lepeco.

(A nyitókép illusztráció.)