A tervek szerint a bázis energiaellátását nagyméretű napelemek biztosítanák, amelyeket a Hold felszínére telepítenének. A Csang-o-8 küldetés célja, hogy előkészítse állandó holdbázis kiépítését a Hold déli pólusán, amely hosszú távon űrhajósok fogadására is alkalmas lehet.

A projekt szervesen illeszkedik a kínai űrkutatási hivatal által meghirdetett háromlépcsős programba:

• az első fázis (2021-2025) a Hold felszínének feltérképezésére és a landolási technológia előkészítésére koncentrál,
• a második szakasz (2026-2035) az irányítóközpont és a működési rendszerek – például az energia- és kommunikációs szolgáltatások – kialakítására összpontosít, míg
• a harmadik szakaszban a Hold emberes kutatása kerülne előtérbe, és megkezdődne az emberek Holdra juttatásának előkészítése.

Az ILRS-programhoz a jövőben nemzetközi partnerek csatlakozását tervezik az úgynevezett „555 program” keretében, amely 50 ország, 500 kutatóintézet és 5000 külföldi szakértő bevonását tűzte ki célul.

Kína és Oroszország 2021 márciusában állapodott meg nemzetközi Hold-kutató állomás létrehozásáról. A Roszkoszmosz még 2021 januárjában közölte, hogy kilép a hasonló célú, Gateway nevű amerikai projektből. A lépést az orosz űrhatóság azzal indokolta, hogy az együttműködésben az amerikai félen túl a külső partnerek részvétele korlátozott.

Kína az utóbbi években több sikeres Hold-missziót vitt véghez. Kínai űrjármű elsőként 2013-ban jutott el a Hold felszínére, 2019-ben pedig a Csang-o-4 a Hold a Földtől távolabb eső, sötét oldalán landolt. 2020 decemberében Kína a világ harmadik országaként kőzetmintákat hozott vissza a Földre, amire 1976 óta először volt példa.