Infostart.hu
eur:
380.33
usd:
320.27
bux:
129647.32
2026. február 12. csütörtök Lídia, Lívia
Close-up of AI brain and network on dark background.
Nyitókép: Yuichiro Chino/Getty Images

Nem lassan épül le az agyunk, hanem van egy nagyon gyors szakasz – ekkor kezdődik

Amerikai kutatók több mint 19 ezer ember agyfelvételét nézték át, az adatok alapján pedig egyértelműnek tűnik, hogy az agy nem egy lassú folyamat során öregszik.

Az amerikai Stony Brooks Egyetem kutatói egy vizsgálat során arra jutottak, hogy van egy pont az ember életében, amikortól kezdve az agy rapid módon kezd el öregedni. Ez a folyamat 44 éves kor körül kezdődik: az agy öregedése ekkor egyre gyorsabb ütemet vesz, és körülbelül 67 éves korig tart el. Ezt követően az agy persze tovább fog öregedni, de már lassabb ütemben, mint korábban – írja a hvg.hu.

A szakemberek több mint 19 ezer ember funkcionális mágneses rezonanciavizsgálat (fMRI) eredményét nézték át, és arra jutottak, hogy a neuronális inzulinrezisztencia lehet a fő tényező az agy felgyorsult öregedésében. Ugyanakkor egy olyan fehérjét is találtak, amely védelmet nyújthat e gyors öregedés ellen. Ez a fehérje a ketonok szállítására szolgál az agyban. Az agy általában glükózt használ üzemanyagként, de egy része képes a zsírok lebontása során keletkező ketonokat is felhasználni, ehhez pedig nincs szüksége inzulinra.

A kutatók szerint a középkorú embereknél a neuronok anyagcsere-terhelésnek vannak kitéve az elégtelen mennyiségű üzemanyag miatt, ezért ha ebben a kritikus időszakban alternatív energiaforrást biztosít számukra az ember, az segíthet a funkciók helyreállításában.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.12. csütörtök, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Furcsa jelenség söpör végig az üzleti világon: a vállalatok inkább hallgatnak a fenntarthatóságról

Furcsa jelenség söpör végig az üzleti világon: a vállalatok inkább hallgatnak a fenntarthatóságról

Az ESG fogalma közel két évtized alatt jelentősen átalakult. A kezdetben kockázatkezelési keretrendszerként bevezetett megközelítés mára erősen átpolitizált, megosztó hívószó lett, amely az Egyesült Államokban már elnöki rendeletekben, perekben és szövetségi deregulációs intézkedésekben is megjelenik. Ennek következtében egyre több vállalat dönt úgy, hogy fenntarthatósági célkitűzéseit és eredményeit inkább elhallgatja, ahelyett hogy nyilvánosan kommunikálná azokat. A jelenségről az ESG Dive számolt be. De mi a helyzet az európai piacokkal, mit okozott az amerikai kommunikációs zavar, és hogy állnak a piaci szereplők a fenntarthatósági ügyekhez? Többek között erről is beszélgetünk március 5-én a Green Transition & ESG konferencián a tudományos és a tőkepiaci szakértőinkkel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×