Az ELTE Gazdaságtudományi Kara (GTK) 2024 nyarán döntött arról, hogy integrálja a mesterséges intelligenciát saját oktatási programjába. A kezdeményezés legfőbb célja, hogy az alapismeretek mellett az MI-rendszerek gyakorlati alkalmazásában is jártasságot szerezzenek a hallgatók. Az első lépés az oktatók felkészítése volt, akik ennek köszönhetően nemcsak a képzés során, hanem később a tantárgyak fejlesztésénél és kutatómunkájukban is eredményesen tudják használni az MI-t. Ehhez a GTK egy kézikönyvet is készített az MI etikus és hatékony alkalmazásának irányelveiről. Ezzel párhuzamosan elkészült az a tananyag is, amellyel az MI-technológiák alapjait és felhasználási módjait tanulhatják meg a hallgatók.
Az ELTE-n az országban elsőként vezetik be a mesterséges intelligencia oktatását.
Egy speciális kurzus a generatív mesterséges intelligencia felelős és etikus használatára készíti fel a hallgatókat, olyan készségekkel ruházva fel őket, amelyek komoly versenyelőnyt biztosítanak számukra a munkaerőpiacon.
Az ELTE GTK dékánja az InfoRádióban elmondta: márciusban indul a mesterséges intelligencia oktatása az egyetem üzleti képzéseiben. Mint fogalmazott, a közvetlen felhasználások kerülnek fókuszba, vagyis a gyakorlatban nem a mesterséges intelligenciát vagy annak történetét fogják tanítani, hanem azt, hogy a gazdasági problémák megoldásában milyen alkalmazásokat és hogyan célszerű használni, illetve az esetleges buktatókra is felkészítik a hallgatókat. Margitay Tihamér hozzátette: a tanulók így megtudhatják, hogyan lehet a legjobb eredményt elérni az emberi ismeretek és a mesterséges intelligencia kombinálásával. „Az MI-oktatás abszolút alkalmazásfókuszú lesz, és az egész program egy projektfeladat része, gyakorlatilag egy szakdolgozat keretében valósul meg” – magyarázta az egyetemi tanár.
A dékán arról is beszélt, hogy az oktatók képzése során elsősorban arra fókuszáltak, hogy miként használható a mesterséges intelligencia különböző oktatási feladatok megoldásában, az oktatási anyagok megújításában, felmérések, zárthelyi dolgozatok, vizsgák készítésében. Margitay Tihamér az MI egyik leghasznosabb funkciójának azt tartja, hogy
adott tananyagból feleletválasztós kérdéseket is tud készíteni, de ezen kívül ppt-ket (powerpointos prezentációkat) csinál, korrektúrázza a szövegeket, ellenőrzi, hogy megfelelő-e a gondolati struktúra.
Az egyetemi tanár kitért a beadandó munkák és a szakdolgozatok ellenőrizhetőségére is a mesterséges intelligencia korszakában. Mint mondta, „két nagyon kellemetlen hatással jár”, ha a hallgató a saját munkájának kiváltására használja a mesterséges intelligenciát. Az egyik, hogy nem sajátítja el azokat az ismereteket, amelyekkel tisztában kellene lennie az adott üzleti probléma megoldása során. Kiemelte, hogy a beadandó dolgozatok nem számonkérés jellegűek, hanem bizonyos pedagógiai célok eszközei, hiszen ezzel a módszerrel a tanulók útmutatások alapján önállóan megoldják a feladatokat.
Ha kizárólag az MI-t használnák, nem tanulnának semmit a dékán szerint.
A másik nehézség, hogy az oktatóra nagy felelősség hárul, hiszen ki kell valahogy derítenie, hogy egy feladat megoldásánál mennyi munkát végzett a hallgató és mennyit csinált meg belőle a mesterséges intelligencia. Margitay Tihamér szerint ez a probléma megmarad, de úgy véli, a hosszú, átfogó szövegek egyre inkább leértékelődnek az üzleti életben is, a lényeget pedig nagyon jól össze tudja foglalni az MI, ami óriási segítség.
„Ebben a rendszerben úgy specifikáljuk a feladatokat, hogy belekalkuláljuk azt, hogy az illető úgyis mesterséges intelligenciát fog használni. Nem a saját munka és a mesterséges intelligencia hozzájárulásának az arányát fogjuk nézni, hanem azt, hogy milyen munka születik, hiszen végül is az üzleti életben is az a fő kérdés, hogy mi az eredmény” – jegyezte meg a dékán.
Margitay Tihamér hangsúlyozta: ahhoz, hogy szélesebb körben is oktassák a mesterséges intelligencia használatát, az egyetemeknek is kellő tapasztalatra lesz szükségük.