Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Nyitókép: Pilisi Parkerdő / parkerdo.hu

Nem sok ilyen meleg november volt, mióta mérni tudja az ember

A felszíni globális hőmérséklet 2024 novemberében átlagosan 14,1 Celsius fok volt, ami 0,73 Celsius fokkal haladja meg az 1991 és 2020 közötti évek átlagát.

Az idei volt a második legmelegebb november a feljegyzések kezdete óta az Európai Unió klímaváltozást figyelő szolgálatának (C3S) hétfőn kiadott jelentése szerint, amely azt is előrebocsátotta, hogy az idei lehet az első olyan év, amelynek átlaghőmérséklet-emelkedése meghaladja az 1,5 Celsius fokos küszöböt.

A felszíni globális hőmérséklet 2024 novemberében átlagosan 14,1 Celsius fok volt, ami 0,73 Celsius fokkal haladja meg az 1991 és 2020 közötti évek átlagát. Emellett az idei november 1,62 Celsius fokkal melegebb volt az iparosodás kezdete előtti szintnél. A feljegyzések kezdete óta a 2023-as volt a legmelegebb november - közölte a berlini székhelyű Copernicus klímaváltozási szolgálat (C3S) jelentése, amelyet műholdak, hajók, repülők és időjárási állomások világszerte gyűjtött adatainak elemzésével készített.

Az év 11 hónapja adatainak feldolgozása után minden jel arra mutat, hogy a 2024-es esztendő új rekordot állíthat be: az eddig jegyzett legmelegebb esztendő lehet, meghaladva így azt az 1,5 százalékos felmelegedési küszöböt, amelyet a 2015-ös párizsi megállapodás országai meghatároztak.

"Ez nem jelenti a párizsi megállapodás megszegését, de azt igen, hogy az ambiciózus éghajlatvédelmi intézkedések sürgetőbbek, mint valaha" - hangsúlyozta Samantha Burgess, az ügynökség igazgatóhelyettese.

A novemberi hőmérsékleti adatok világszerte nagy eltéréseket mutattak. Az európai kontinensen az átlaghőmérséklet 5,14 Celsius fok volt, 0,78 Celsius fokkal az 1990 és 2020 közötti évek átlaga fölött. Ezzel az idei nem került be a tíz legmelegebb november közé Európában. Oroszország északi részén és Délnyugat-Európában a hőmérséklet meghaladta az átlagot, Európa délkeleti részén viszont elmaradt attól.

Kanada keleti részén, az Amerikai Egyesült Államok középső és keleti térségében, Mexikó legnagyobb részén, Északnyugat-Afrikában, Kínában, Pakisztánban és Ausztráliában az átlagosnál melegebb volt novemberben. Ugyanakkor az Egyesült Államok nyugati részén, Észak-Afrika egyes régióiban, az Oroszország távol-keleti részén és az Antarktisz legnagyobb részén jóval átlag alatti hőmérsékletet mértek.

A Copernicus a novemberi globális csapadékmennyiséget is megvizsgálta: Nyugat- és Közép-Európa nagy részén, az Egyesült Államok délnyugati részén, Mexikóban, Chilében és Brazíliában, Afrika északkeleti részén, Közép-Ázsia egyes részein, Kína délkeleti részén és Dél-Afrikában az átlagosnál kevesebb volt a csapadék.

Átlagon felüli csapadékot mértek viszont Izland nyugati részén, Nagy-Britannia déli részén, Skandinávia északi részén, a Balkán déli részén és Görögországban, valamint Spanyolország keleti felén és Kelet-Európa nagy részén. A Csendes-óceán nyugati részén tájfunok okoztak heves esőzéseket és pusztítást, különösen a Fülöp-szigeteken.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×