Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.37
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Prick up ones ears... Paying attention, listening.... Hear loss...
Nyitókép: Photographer, Basak Gurbuz Derma/Getty Images

Rémisztő dolog előjele lehet a hallásromlás

Az Oxfordi Egyetem kutatása szerint a halláskárosodás akár a demencia kialakulásának magasabb kockázatát is jelezheti.

A Science Alert beszámolója szerint egy 2021-ben készült, több mint 82 ezer 60 év feletti ember bevonásával elvégzett vizsgálat arra jutott, hogy azoknál, akik korábban nehezebben értették meg a beszédet egy zajos környezetben, nagyobb volt a demencia kialakulásának kockázata - írja a hvg.hu. A tanulmányt az Alzheimer’s & Dementia: The Journal of the Alzheimer’s Association című tudományos lapban publikálták.

A tudomány 2017-ben a halláskárosodást a dohányzás és a fizikai inaktivitás mellett a demencia kilenc fő, módosítható kockázati tényezője közé sorolta - írja a lap. Ezt a mérföldkőnek számító Lancet-jelentést 2020-ban további három tényezővel toldották meg, így a számuk 12-re emelkedett. 2024-ben a harmadik frissítés is befutott a jelentéshez további két kockázati tényezővel, így összesen már 14-gyel lehet számolni.

A fontos kulcsszó ezekben a "módosítható", mivel ezek a tényezők az életmód és az abból fakadó általános egészségi állapot olyan elemei, amelyekért tehet az ember,

így ha valaki egészségesebben él, azzal jó eséllyel csökkenti a demencia kialakulásának kockázatát.

A több mint 82 ezer tesztalanynál első körben felmérték, hogy mennyire hallják zajban a beszédet, majd hosszú éveken át figyelték azt, hogy kinek hogyan alakul az egészségi állapota. 11 évvel később 1285 embernél alakult ki a demencia. Thomas Littlejohns, a tanulmány szerzője szerint azoknál, akik a teszten rosszul teljesítettek, a demencia kialakulásának kockázata majdnem kétszer olyan magas volt, mint azoknak, akiknek nem volt gondjuk a hallásukkal - írja a lap.

A Science Alert tudományos lap szerint nem ez volt az első, hogy a demencia kialakulása és a hallásproblémák között összefüggést találtak a kutatók. Ausztráliában és Tajvanon is végeztek hasonló vizsgálatot, ahol szintén megállapították az összefüggést.

A kutatók hangsúlyozzák, mivel az élettani háttér nem ismert, ezért ok-okozati összefüggést nem lehet megállapítani a hallásprobléma és a demencia kialakulása között, ugyanakkor egyre inkább úgy tűnik, a kettőnek köze van egymáshoz.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 26. 06:48
×
×
×
×