Infostart.hu
eur:
365.44
usd:
314.79
bux:
149235.16
2026. szeptember 10. csütörtök Hunor, Nikolett
3d illustration of the coronavirus vaccine.  Medical concept Covid-19 corona virus vaccination.
Nyitókép: K_E_N/Getty Images

Fontos dolog derült ki a Covid-vakcina szívre gyakorolt hatásáról

Egy új kutatás szerint a Covid-19 elleni mRNS-vakcinák okozta szívizomgyulladás kockázata alacsonyabb, mint a betegség által okozott szívproblémáké. A JAMA folyóiratban megjelent tanulmány francia adatokat vett górcső alá a 2020 decembere és 2022 júniusa közötti időszakból.

A Time cikke szerint – amit a Portfolio szemlézett – Mahmoud Zureik, a Versailles-i Egyetem professzora és munkatársai 12–49 év közötti, szívizomgyulladással kórházba került személyeket vizsgálták.

A betegeket három csoportba sorolták: oltás utáni, koronavírus-fertőzés utáni, illetve egyéb okból kialakult szívizomgyulladás.

Az eredmények azt mutatják, hogy az oltással összefüggő szívizomgyulladásban szenvedők feleakkora valószínűséggel kerültek újra kórházba szívproblémák miatt, mint a másik két csoport tagjai.

„Vagyis az mRNS-vakcinákhoz kapcsolódó szívizomgyulladás kockázata nagyon-nagyon alacsony” – idézi a lap Zureik professzor szavait, aki szerint „fontos megjegyezni, hogy

a Covid-19 szívre gyakorolt kockázata nem korlátozódik a szívizomgyulladásra. Vannak más szív- és érrendszeri kockázatok is”.

A tanulmány időszerűségét az adja, hogy az Egyesült Államokban ismét emelkedik a koronavírusus esetek száma. Az FDA nemrég jóváhagyta a vakcina frissített változatát, amely a jelenleg terjedő vírusvariánsokat célozza.

A kutatók nem vizsgálták, miért okozhat – bár ritkán – szívizomgyulladást a vakcina, illetve miért különbözik ez a reakció a vírusfertőzés okozta gyulladástól. További kutatásokra van szükség az mRNS-vakcinák és az immunrendszer kölcsönhatásának jobb megértéséhez – olvasható.

Címlapról ajánljuk
Kármán András: a hiteles gazdaságpolitika első feltétele az őszinteség

Kármán András: a hiteles gazdaságpolitika első feltétele az őszinteség

A kormány folytatja a költségvetés hiányának csökkentését, de nem a családok vagy a vállalkozások, illetve nem is az egészségügy, oktatás rovására, hanem a pazarló állam visszavágásából. A végső cél a bizalom helyreállítása – mondta Kármán András pénzügyminiszter a 64. Közgazdász-vándorgyűlést megnyitó beszédében csütörtökön Egerben. 2030-ra teljesítik az euró bevezetéséhez a maastrichti kritériumokat – mondta.

Magyar Péter „az egykori magyar koronázó városban”, Pozsonyban

A Visegrádi Négyek (V4) csütörtöki pozsonyi csúcstalálkozójának legfontosabb témái az illegális migráció elleni határozott küzdelem, az egyre emelkedő energiaárak elleni koordinált fellépés, valamint az Európai Unió következő hétéves költségvetése.
inforadio
ARÉNA
2026.09.10. csütörtök, 18:00
Koji László
az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége elnöke
Bod Péter Ákos: "Nemcsak a hiányt kell csökkenteni, hanem a teljes költségvetési keretet újra kell gondolni"

Bod Péter Ákos: "Nemcsak a hiányt kell csökkenteni, hanem a teljes költségvetési keretet újra kell gondolni"

A 64. Közgazdász-vándorgyűlésen Bod Péter Ákos, Szegő Iván Miklós és Molnár László elemezték a magyar foglalkoztatás helyzetét. Bod Péter Ákos szerint a gazdaság tartósan gyenge növekedési pályára ragadt, miközben újabb külső sokkokra – vámháborúkra és technológiai átrendeződésre – kellene felkészülni, és Magyarország túl keveset fordít humán tőkére és oktatásra. Szegő Iván Miklós a "száz új gyár" program mérlegét vizsgálva megállapította, hogy a nagy beruházások többsége külföldi, összeszerelő jellegű és alacsony hozzáadott értékű, miközben szűkös erőforrásokat – energiát, vizet, munkaerőt – használ fel. A GKI vezető kutatója, Molnár László pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a vállalatok tömeges elbocsátás helyett csendes alkalmazkodással – munkaidő-csökkentéssel, béremelések halasztásával – próbálnak túlélni, miközben a bérek tartósan a termelékenység felett nőnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×