Infostart.hu
eur:
364.37
usd:
330.81
bux:
146681
2026. november 16. hétfő Ödön
Guatemalaváros, 2016. február 2.A zikavírust terjesztő egyiptomi csípőszúnyog (Aedes aegypti) egyik példánya a guatemalai főváros, Guatemalaváros járványügyi intézetében 2016. február 1-jén. Ezen a napon az Egészségügyi Világszervezet, a WHO globális egészségügyi vészhelyzetet hirdetett a zikaláz miatt. (MTI/EPA/Esteban Biba)
Nyitókép: MTI/EPA/Esteban Biba

Nem csak az invazív, hanem már az őshonos szúnyog miatt is félhetünk

Járványokat is okozhatnak a már megjelent új szúnyogfajok - erről beszélgetett Áder János volt államfő Kurucz Kornélia biológussal, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának adjunktusával a Kék bolygó című podcastjának legújabb adásában.

A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kurucz Kornéliával – aki kutatócsoportjában a betegség vektorokkal és a betegség ökológiával foglalkozik – az új szúnyogfajok megjelenésének hatását és a védekezés lehetőségeit tekintette át.

A szakember kiemelte: ahogy átalakul a klímánk, úgy a szúnyogok aktív szezonja is átalakul. Az, hogy milyen hideg és mennyire csapadékos a téli időszak, befolyásolja a szúnyogszezon indulását.

Kurucz Kornélia elmondta: idén már februárban megjelentek a szúnyogok és akár októberig is eltarthat a szezonjuk. A hazai fajok kora reggel és napnyugta után aktívak, és akkor csípnek, de érkeztek olyan új fajok, amelyek viselkedése eltérő.

Ezeknek az inváziós fajoknak egy-egy példánya korábban is megjelent Európában, de az első tél megölte ezeket. Európába érkezésüknek és terjedésüknek fő okozója az emberi tevékenység, a kereskedelem, a turizmus, az pedig, hogy képesek voltak megtelepedni és szaporodni, a klímaváltozással függ össze – magyarázta.

A meglévő 50 őshonos faj mellé újabb szúnyogfajok érkeztek Magyarországra: az ázsiai tigrisszúnyog, a japán bozótszúnyog és a koreai szúnyog.

Az idegenhonos fajok gyorsabban szaporodnak és napközben is csípnek

– tette hozzá.

A biológus kiemelte: a szúnyogokkal és így az inváziós szúnyogokkal is a legfőbb probléma a betegségterjesztő képességük. Inváziós stratégiájuk része az, hogy több generációt képesek produkálni egy szezon alatt, és már nappal is tudnak táplálékot keresni. Így sokkal gyakrabban találkozhatunk ezekkel a fajokkal, és mivel nappal is csípnek, nagyobb kockázattal vagyunk kitéve a csípéseiknek. Tehát, ha már egy területen jelen van egy szúnyog által terjedő kórokozó, akkor nagyobb hatékonysággal terjeszthetik.

A szakember ennél is aggasztóbbnak nevezte, hogy ezek a saját őshazájukban képesek olyan, számunkra egzotikusnak gondolt betegségeket terjeszteni, mint a Dengue vírus, vagy a Zika.Ezekkel a betegségekkel korábban csak behurcolt esetként lehetett találkozni Európában.

Mindaddig, amíg ezeket a kórokozókat terjeszteni nem képes hazai fajaink voltak csak jelen, ezzel nem nagyon kellett foglalkozni. Azzal viszont, hogy már a vektorszervezet és a kórokozó behurcolt esetként is jelen van, továbbá egyre alkalmasabbak a környezeti feltételek, így egyre fokozódik a kockázat – közölte Kurucz Kornélia.

Felidézte, tavaly volt Franciaországban egy Dengue-csonttörőlázjárvány, amelynek hátterében az ázsiai tigrisszúnyog jelenléte állt.

Áder János kitért arra, hogy

az őshonos szúnyogok is képessé váltak új betegségek terjesztésére. A dalos szúnyog például a nyugat-nílusi lázat terjesztheti.

Kurucz Kornélia elmondta: a nyugat-nílusi láz vírusa eredetileg madarak közt cirkuláló kórokozó, de a dalos szúnyognak kialakult egy olyan biotípusa, amely urbanizált élőhelyen szaporodik, és elkezdett emberekről táplálkozni, de azért még szereti a madarakat is.

„Ha a madarakról táplálkozik és képes felvenni a köztük cirkuláló nyugat-nílusi láz vírusát, majd utána emberről is táplálkozni, akkor képes átadni a kórokozót” – mondta, hozzátéve: ez a kórokozó emberről emberre már nem terjed tovább.

Nem az a kérdés, hogy lesznek-e ilyen új betegségek nálunk, akár Magyarországon, hanem az a kérdés, hogy mikor, és hogy fel vagyunk-e készülve rá megfelelően – hangsúlyozta a biológus.

A kutatók régóta foglalkoznak a problémával – mondta, hozzátéve: intenzíven kommunikálják, hogy erre figyeljenek oda, nemcsak a döntéshozók vagy a közegészségügyi szervek, de a civil lakosok is. Arról beszélt, mindenkinek részt kell vállalnia abban, hogy ezeket a helyzeteket felismerjük és megelőzzük.

A legjobb védekezés a megelőzés - mondta a szakember, kiemelve: magát a fertőzést, a csípést kell megelőzni, aminek széles körben használt módszere a szúnyogállomány gyérítése, erre sokféle lehetőség van, köztük a vízgyülemekben fejlődő lárvák elpusztítása.

Elmondta: a védekezés komplex folyamat. Példaként az integrált megoldási javaslatot említette, amely magában foglalja azt, hogy a vektorszervezeteket is monitorozni kell.

„Ha már betegségről van szó, ha már megfertőzött emberekről van szó, akkor már elkéstünk”

– hangsúlyozta.

Kurucz Kornélia elmondta: az egyes ember is tehet a szúnyogok szaporodása ellen, például azzal, ha rendszeresen ellenőrzi, kiönti az esőzés után összegyűlt, pangó vizet a környezetében.

Címlapról ajánljuk
Nagy Attila Tibor elemző: a válságban lévő Fidesz Unger Anna egyetlen mondatába kapaszkodik

Nagy Attila Tibor elemző: a válságban lévő Fidesz Unger Anna egyetlen mondatába kapaszkodik

A Fidesz látványosan összezavarodott a Seszták-ügy és az elásott pénz kapcsán – fogalmazott Nagy Attila Tibor politikai elemző az InfoRádióban. Szerinte a korábbi kormányzópárt válságban van ettől függetlenül is, a párt nem újult meg a választási vereség óta, és nem tud szabadulni a korrupció gyanújától. A szakértő úgy véli, Orbán Viktorral kapcsolatban a Fideszben kialakult egy „se vele, se nélküle” állapot.

Magyar Péter viszonválasza: véget ért a Fidesz és a KDNP közös története

„1988-2026: Bóka János a Fidesz Retkes Attilája, csődbiztosa, látható, erre már sokan nem kíváncsiak, Gulyás Gergely sem” – vélekedett parlamenti napirend előtti viszonválaszában Magyar Péter miniszterelnök a Seszták-üggyel összefüggésben. Rétvári Bencét (KDNP) arra szólította fel: szégyeljje magát és kérjen bocsánatot. Szerinte egyetlen esélyük lett volna a megmaradásra, ha levonják a következtetéseket, és kidobják maguk közül a bűnözöket, nem behozzák pártlistán a parlamentbe.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Rekordméretű támadás zúdult Oroszországra, nappallá vált az éjszaka az Azovi-tenger közelében - Híreink az orosz-ukrán háborúról hétfőn

Rekordméretű támadás zúdult Oroszországra, nappallá vált az éjszaka az Azovi-tenger közelében - Híreink az orosz-ukrán háborúról hétfőn

A RIA Novosztyi orosz hírügynökség szerint mára virradóra az eddigi legnagyobb éjszakai ukrán dróntámadás érte Oroszországot, vasárnap este 8-tól hétfő reggel 8-ig 1336 drónt semmisített meg az orosz légvédelem. Szergej Szobjanyin, Moszkva polgármestere azt közölte, hogy délután 5 és hétfő reggel 8 óra között mintegy 600, a Moszkvai régió felé tartó ukrán drónt lőttek le. Online beszámolók szerint mára virradóra ukrán drónok támadták meg Azov város olajlétesítményeit Oroszország Rosztovi területén, a helyszínen hatalmas lángok csaptak fel. Az ukrán vezérkar megerősítette, hogy csapást mértek egy olajraktárra. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legutóbbi fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×