A Meteorológiai Világszervezet (WMO) özölte, hogy fokozottan aktív hurrikánszezonra számít, és hangsúlyozta, hogy korai figyelmeztetés szükséges az emberéletek megmentéséhez.

"Az óceánban keletkező magas hőmennyiség és a La Nina időjárási jelenség következtében nagyon, nagyon aktív hurrikánszezon lesz idén" - jelentette ki genfi sajtótájékoztatóján Clare Nullis, a WMO szóvivője.

"Egyetlen szárazföldet érő hurrikán képes hosszú évekre visszavetni a társadalmi-gazdasági fejlődést" - tette hozzá a szóvivő.

Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) előrejelzése szerint 17 és 25 között lesz a nevesített viharok száma, az átlag 14. Ezekből a viharokból várhatóan 8-13 válik hurrikánná. Az amerikai előrejelzők szerint akár hét "rendkívüli" hurrikán is kialakulhat 2024-ben az Atlanti-óceán térségében.

Matthew Rosencrans vezető amerikai meteorológus szerint idén nagyobb viharok várhatók, mint 2005-ben, a hírhedt Katrina és a Rita évében.

Az atlanti-óceáni hurrikánszezon, amely júniustól novemberig tart, nyolc egymást követő éven át az átlagosnál erőteljesebb volt - közölte a WMO.

Clare Nullis hangsúlyozta, hogy a korai figyelmeztetés segít életeket menteni.

"A figyelmeztetéseknek köszönhetően valóban drámaian csökkent a halálos áldozatok száma, még ha sok kis fejlődő karib-tengeri szigetország aránytalanul sok veszteséget szenved el mind a gazdaság, mind az emberéletek terén."

1970 és 2021 között a trópusi ciklonok - közöttük a hurrikánok - világszerte vezető okok voltak a regisztrált humán és a gazdasági veszteségek terén - közölte a WMO.