eur:
390.78
usd:
358.98
bux:
72940.89
2024. július 20. szombat Illés
A Messerschmitt Bf 109 típusú vadászgéppel együtt kiállított Supermarine Spitfire LF Mk.XVIE repülőgép a RepTár Szolnoki Repülőmúzeumban 2020. augusztus 5-én. A II. világháborúban egymás ellen harcoló két vadászrepülőgép-típus a Lengyel Repülési Múzeum és a RepTár Szolnoki Repülőmúzeum együttműködésében szeptember 13-ig tekinthető meg.
Nyitókép: MTI/Komka Péter

Különleges hadi szerkezetet emeltek ki a Balatonból, de tele lehet még a tó háborús roncsokkal

Egy második világháborúban Balatonba zuhant magyar gyártmányú Messerschmitt 109-es vadászrepülőgép roncsait hozták felszínre katonai búvárok. A magyar repülőgépgyártásról, illetve a Balaton környékén vívott légi harcokról kérdeztük Punka György repüléstörténeti kutatót.

Magyarország repülőgépgyártó "nagyhatalom" volt a második világháború idején, a tengelyhatalmak akkori egyik legkorszerűbb repülőgépét, a Messerschmitt 109-est gyártotta az ország licencben; mint Punka György a Balatonból most kiemelt vadászgép kapcsán az InfoRádióban elmondta, Ju-52-es szállító repülőgép is készült, ugyanígy a Messerschmitt 210-es romboló- és csatarepülőgép, időnként zónabombázó is.

"Iskolagépeket is gyártottunk, volt saját tervezésű repülőgép gyártása is, a WM-21 Sólyom felderítő, ami egy korábbi, Fokker típusú repülőgép átépítése volt, de magyar konstrukció. Szóval sok mindent csináltunk itt, és elég nagy példányszámban" – vázolta.

Mivel rendszeresen találnak a Balatonban gépeket, roncsokat, adott a kérdés: ezek mikor kerültek a tóba?

"Magyarország bombázása 1944. április 3-án kezdődött, előtte is volt, hogy az oroszok megbombázták az országot, de az első szőnyegbombázás akkor történt. A Balaton azért volt frekventált ebből a szempontból, mert ez volt a legmarkánsabb tájékozódási pont az oroszországi támaszpontokról felszálló repülőgépek számára. A Balatontól fordultak vagy északi irányba a cseh területek felé az ottani ipartelepek ellen, vagy a magyarországi célpontok ellen, például Budapest vagy Győr ellen. Tehát ettől a ponttól északra, nyugatra, keletre folytak a legfontosabb légi harcok" – részletezte Punka György.

Először még csak a magyar, a német, illetve amerikai, angolszász gépek vettek részt az itteni légi csatározásokban, a Dunát az angolok aknázták alá. Később, 1944 októberétől támadta a szovjet légierő is Magyarországot;

általában a szovjet gépek roncsait találják meg a Balatonban

a szakértő elmondása szerint. 1945 elején fejeződtek be ezek a harcok.

Csak saccolni lehet szerinte, hogy összesen hány gép esett a magyar tengerbe, vannak olyan kutatók, akik még tudtak beszélni szemtanúkkal, rajtuk keresztül lehet rekonstruálni az eseményeknek egy részét; ráadásul partról nézve egy pár fokos eltérés is óriási területet jelent már a vízben.

"A veszteségek listájából következtetni lehet arra, hogy Magyarország légterében egy adott időszakban hány repülőgépet lőttek le. Harmincas számra tesszük azoknak a gépeknek az összegét, amelyeket nem találtunk meg, ezek nem mindegyike lehet a Balatonban" – összegzett Punka György.

Nem gondolja, hogy esetleg a hajóforgalmat ma még veszélyeztethetné egy-egy roncsdarab, de a nemrégiben Kenesénél kiemelt roncs az ötvenes években még okozott balesetet, "megsérültek emberek tőle", ennek ellenére akkor nem firtatták a roncs helyzetét.

"A frekventált területeket a Balatonon megtisztították. Ugyanakkor szinte minden egyes szezon előtt elhangzik a figyelmeztetés, hogy bármilyen fém tárgyat, eszközt, robbanótestet találnak a szárazulatokon, ne nyúljanak hozzá az emberek, vigyázzanak vele, szóljanak az illetékeseknek, hogy emeljék ki, mert esetleg baleset vagy katasztrófa is lehet belőle" – nyomatékosította Punka György repüléstörténeti kutató.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.22. hétfő, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×