Infostart.hu
eur:
383.49
usd:
329.5
bux:
123872.29
2026. március 4. szerda Kázmér
Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) szerelőcsarnoka (b), amelyből az Orion kapszulával felszerelt új SLS óriásrakétát a kilövőállásra szállítják a floridai Cape Canaveralnál működő Kennedy Űrközpontban 2022. augusztus 16-án. Az Artemis nevet viselő új űrprogram az első útján Hold körüli pályára állítja a legénységet egyelőre nem szállító Orion kapszulát, amely a tervek szerint mintegy 40 nappal később tér vissza a Földre. A NASA legkorábban augusztus 29-én indítja útnak az SLS óriásrakétát tesztelő Artemis 1-et.
Nyitókép: MTI/EPA/Cristobal Herrera Ulashkevich

Szerdán végre elindulhat a Hold-misszió

Cape Canaveralben már készülnek, magyar idő szerint szerda reggel hét után néhány perccel lőhetik ki az Oriont.

A holdűrhajó az Artemisz-misszió első felvonásaként ember nélkül tesz egy 42 napos utat a Hold körül: ennek célja tesztelni a rakéta és az Orion működését – írja a Sky News. Az űrben töltött ideje alatt tíz darab apró CubeSat műholdat is pályára állít: ezek a mélyűrben végeznek majd különböző felméréseket.

Az űr időjárásának megfigyelése szintén fontos feladata lesz az Artemisz 1-nek: a galaktikus kozmikus sugárzás jelenti a legnagyobb kockázatot a leendő legénységre nézve. Az eddigi indulási terveket rendre meghiúsította valami: vagy a rakéta hibásodott meg, vagy az időjárási körülmények nem voltak megfelelők.

Az újonnan épülő űridőjárási központok a napszelet (a Napból kibocsátott töltött részecskéket) és a napáramlást (koncentrált napfény), valamint a koronakidobódásokat (a Nap felső rétegéből kilövellő nagy plazma- és mágneses mezőt) fogják kutatni.

Egy új holdjármű ezeken felül egyesíti majd a történelmi Apolló-holdjárók és a marsjárók legjobb tulajdonságait, lehetővé téve az asztronauták számára, hogy személyesen és távolról is irányítsák azokat.

Az Orion nagyságrendileg 100 kilométerrel a Hold felszíne fölött halad majd el, hetekkel később, a visszatérés során pedig 25 ezer kilométer per órás sebességgel lép be a Föld légkörébe, mielőtt a kaliforniai partoknál becsapódna.

Az űrhajó belsejében és külsején elhelyezett kamerák a küldetés során képeket és videókat fognak megosztani.

Ha minden a tervek szerint halad, akkor a hajó hosszabb ideig lesz az űrben anélkül, hogy dokkolt volna egy űrállomáshoz, mint bármelyik űrhajó a történelemben. Legénység a küldetés második fázisában lép majd az űrhajó fedélzetére: a négyfős legénység tagjait egyelőre nem nevezték meg, de ezt a szakaszt 2024-re tűzték ki. A körülbelül nyolc-tíz napig tartó úton az űrhajósok a Földre való visszatérés előtt egy Hold körüli repülést hajtanak végre.

A küldetés harmadik részében aztán Holdra is száll majd a legénység, ezt a küldetést 2025-re tervezik. A NASA reméli, hogy a Holdon később bázistábort építenek, és

évente missziókat hajtanak végre,

tesztkörnyezetként használva azt a még ambiciózusabb küldetésekhez, kezdve azzal, hogy embert juttatnak a Marsra.

A Holdon utoljára 1972 decemberében járt ember: most az Orion csak plüssfigurát és bábukat visz magával, de a tervek szerint néhány éven belül ismét ember taposhatja majd a Hold felszínét.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor részleteket árult el a Vlagyimir Putyinnal folytatott beszélgetéséről
„Megvan az olajunk”

Orbán Viktor részleteket árult el a Vlagyimir Putyinnal folytatott beszélgetéséről

Az orosz elnöknek nem dolga, hogyan jut el az orosz olaj Magyarországra, megvannak a céljai, elérésükig nem fejezi be az ukrajnai háborút – erről beszélt egy szerdai tévéinterjúban Orbán Viktor miniszterelnök, aki szerint az ukrán követeléseket erőből le kell verni. Olajból „vannak ugyan stratégiai tartalékaink, de az infláció nő, a benzin drágul". Megerősítette: nem lesz miniszterelnök-jelölti vita Magyar Péterrel.

NATO felé kilőtt iráni rakétát semmisítettek meg

Az észak-atlanti katonai szövetség légvédelmi rendszerei lelőttek egy iráni rakétát, amely Törökország felé tartott – közölték Ankarában.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, kiderült, ki lehet az új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról szerdán

NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, kiderült, ki lehet az új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról szerdán

Ötödik napja tart és egyre csak szélesedik Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma a két országban összesen túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az Egyesült Államok szerdán Srí Lanka partjainál tengeralattjáróval süllyesztett el egy iráni hadihajót, legalább 80-an meghaltak. Irán a NATO-tagállam Törökországra lőtt ki ballisztikus rakétát, melyet semlegesítettek. Közben kiderült: a néhai Ali Hámenei ajatollah fia, Modzstaba Hámenei az elsőszámú esélyes, hogy legfőbb vezetőnek válasszák Iránban. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Este Irán magyarázkodni kezdett a régió olajállamainak megtámadása miatt - Katarral közvetlenül is beszéltek. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×