eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita
Az Orion amerikai Hold-űrhajó egy Artemis hordozórakétával összekapcsolva a Kennedy Űrközpont kilövőállásán, a floridai Cape Canaveralben 2022. augusztus 17-én. A NASA augusztus 29-én tervezi felbocsátani tesztrepülésre az űrhajót, amelynek fedélzetén csak három kísérleti bábut helyeznek el, a rajtuk elhelyezett érzékelők mérik majd a sugárzást és a keletkező rezgéseket a Hold-utazás alatt. A NASA Artemis-programjának ez lesz az első próbarepülése, a tervek szerint hat hétig fog tartani.
Nyitókép: Terry Renna

14 óra 33 perckor - Minden, amit az Artemisz-misszióról tudni érdemes: így juthat újra ember a Holdra

Több mint ötven évvel az Apolló-missziót követően ismét ember léphet majd a Holdra: a cél a Mars-misszió bázisának kialakítása lesz hosszú távon.

Zöld jelzést kapott a kilövésre az Artemisz 1 a Kennedy Űrközpontban: a floridai eseményt százezrek követhetik majd távolról a központ körül, és milliók az online közvetítéseken - írja a Sky News.

A kilövéssel kapcsolatosan korábban aggályok merültek fel: szombaton villámok csaptak az indítóállásba, ami a kritikus rendszerek esetleges meghibásodásával kapcsolatos aggodalmakat növelte. Az ellenőrzések szerint azonban minden rendben van, így semmi nem állhat az esemény útjába.

Az Artemisz-küldetés három lépcsőfokból áll, ennek első része egy 42 napos, ember nélküli repülés a Hold körül. A cél az Orion űrhajó és az azt meghajtó hatalmas rakéta tesztje. Az űrben 10 CubeSat elnevezésű miniműholdat is telepít majd első repülése során a rendszer, melyek különböző feladatokat látnak el a mélyűrben. Jeges vizet keresnek a Holdon, de azt is megfigyelik, hogyan hat az űr az élesztő DNS-ére. Az időjárás megfigyelése is fontos részlet lesz, mivel a kozmikus sugárzásnak az emberi szervezetre gyakorolt hatása komoly kérdőjeleket jelent. Újonnan épített űridőjárási központok fogják ezért tanulmányozni a napszelet, a napáramlást és a koronakidobódásokat.

Készül egy, a marsjárók és az Apolló holdjárók legjobb tulajdonságait ötvöző holdi jármű is, melyeket az asztronauták akár a távolból is képesek lesznek irányítani, de haladhatnak is segítségükkel.

Az Orion ezen első, asztronauták nélkül végrehajtott misszió során 96,5 kilométeres közelségbe jut a Holdhoz, néhány héttel később pedig 41 ezer kilométer per órás sebességgel érkezik vissza a Föld légkörébe. A kaliforniai partoknál október 10-ére várják becsapódását. Az űrhajóban és annak felszínén is kamerák kísérik végig a missziót. Ez lehet a leghosszabb idő, melyet űrhajó odafenn tölt dokkolás nélkül, így rekordot is beállíthat az Orion.

A folytatás két év múlva következik

Amennyiben ez a fázis sikeresen lezárul, az űrhajósok az Artemisz 2 keretében 2024-ben szállhatnak fel. Egyelőre nem nevezték meg azokat az asztronautákat, akik a Prion fedélzetére léphetnek: az ő küldetésük 8-10 napos lesz, ez idő alatt körberepülik majd a Holdat.

A harmadik Artemisz-misszió aztán valóban embert juttathat a Holdra - a NASA ígérete szerint

a legénységnek biztosan lesz nő és színes bőrű tagja is.

Ennek az eseménynek az időzítése nagyban függ attól, hogy az első két fázist mennyire tekintik sikeresnek, ideális esetben 2025-ben következhet be. A NASA terve egy bázis kiépítése, ahova ezt követően évente indítanának űrhajókat. Ott tesztelnék azokat a rendszereket, amelyeket a későbbiekben ambiciózusabb küldetések, például egy Marsra szállás idején szeretnének használni.

"Valakik" azért most is lesznek az Orionban

Mégpedig bábuk és játékok. A kapitánybábu Moonikin Campos, legénysége Helga és Zohar névre "hallgat", a két plüss pedig egy Snoopy-figura és egy animációs filmekből ismert bárány, Shaun lesz.

A kapitány neve főhajtás Arturo Campos előtt, akinek mérnöki szaktudása segített az Apollo 13 visszatérésében.

Ruháján különböző érzékelők lesznek, az általuk mért adatokat földi kiképzéseken mértekkel hasonlítják össze. Helgát a német, Zohart az izraeli űrügynökség nevezte el. Az ő testüket a női anatómiát mímelő anyagokból állították össze, a sugárzás "szerveikre" gyakorolt hatását fogják vizsgálni. Zohar sugárzásnyelő mellényt visel majd, Helga azonban nem.

Még két Lego City-figura is utazik, Julia és Sebastian.

Látványos lesz a kilövés

Az űrhajót egy 98 méteres indítópultról lövik ki és a NASA által valaha kifejlesztett legerősebb rakéta szállítja az űrbe. Messzebbre jut majd vele az Orion, mint bármely űrhajó korábban: 64 374 kilométert tesz meg a Hold túloldalán, így

450 616 kilométerre jut a Földtől.

A hatalmas rakéta tolóereje indításkor 13 százalékkal nagyobb, mint az űrsiklóé, és 15 százalékkal nagyobb, mint az Apolló-missziókhoz használt Saturn V rakétáé. A NASA szerint a két gyorsítórakéta mindegyike nagyobb tolóerőt generál, mint egy 14 négy hajtóműves kereskedelmi utasszállító repülőgép, és 126 másodpercig ég, miközben a jármű tolóerejének több mint 75 százalékét adja, mielőtt leáll. A négy RS-25 hajtómű vel a Holdra való utazás több napig tart.

Itt követheti az eseményeket

Az első Artemisz-küldetés ma indul a Kennedy Űrközpontból, a kétórás indítási ablak helyi idő szerint 8:33-kor (nálunk 14:33) nyílik. A NASA honlapján a start élő közvetítés magyar idő szerint 12:30-kor indul, és a lenti videón követhető, mely már most közvetíti az indítópult képének adását a play gomb megnyomása után.

A NASA honlapján helyi idő szerint 6.30-kor (11.30-kor, Egyesült Királyságban) kezdődik a start közvetítése - de már most is elérhető a kilövőálláson álló rakéta élő képe.

Utoljára 1972-ben járt ember a Holdon: John F. Kennedy amerikai elnök ezzel elérte célját, és a Hold-program forrásait megszüntették. Az új küldetéseket Artemisz görög istennőről, Apollón ikertestvéréről nevezték el. Ő a vadászat, a Hold és a tisztaság istennője.

Ha további részletek is érdeklik, nézze meg az InfoRádió Aréna című másorának azt a felvételét, amelyen Kiss László csillagász-fizikus, akadémikus, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója beszél aról, hogy milyen felvételeket küldött a James Webb űrteleszkóp az első félévben, mire használják az ukránok az amerikai műholdakat, mit csinálnak az űrnagyhatalmak a Föld-közeli térrészben és mi az orosz-amerikai-európai nemzetközi űrállomás jövője.

Ebben pedig a Marsra szállás tudományos és technikai eredményeiről számol be részletesen Kiss László.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×