A Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinikáján (majd néhány órával később a Debreceni Egyetemen is) 2022. május 12-én megtörtént az első izotóp-kezelés egy 80 éves neuroendokrin tumorban szenvedő férfinál. A beteg az első infúzióra jól reagált, négy nappal később otthonába távozott, a terápia néhány hét múlva folytatódik, mivel az izotópos kezelést 8-12 hetente szükséges megismételni, összesen 3-4 alkalommal.

Mint az a Semmelweis oldalán olvasható, a neuroendokrin tumorok a daganatos betegségek mintegy 5 százalékát teszik ki, évente 40-60 új esetet diagnosztizálnak, vagyis hazánkban több száz embert érinthet ez a betegség, amelynek felismerésekor a páciensek fele már előrehaladott stádiumban van.

Teljes gyógyulás a tumor korai felfedezéskor várható, amikor a daganat sebészileg még jól eltávolítható. A műtéttel nem gyógyítható betegek kezelésére napjainkban Magyarországon csaknem mindegyik, világszerte elfogadott gyógyszeres kezelési mód elérhető – fogalmazott a portálnak Lakatos Péter, a Belgyógyászati és Onkológiai Klinika egyetemi tanára hozzátéve, hogy a gyógyszeres terápiák lassítják ugyan a daganatos betegség előrehaladását, ám egy ponton túl hatásukat vesztik, ilyenkor

az előrehaladott, már szóródott daganat esetén az izotóp-kezelési módszerek nyújthatnak segítséget.

A neuroendokrin tumoroknak van egy receptoruk, amit úgy lehetne jellemezni, mint egy zárat az ajtón – szemléltette a professzor. „A sejtek felszínén lévő zárba bele kell illesztenünk a kulcsot, ami jelen esetben egy hormon (szomatosztatin), majd a kulcsot megjelöljük egy címkével, ez pedig a Lutécium 177. A szer a sejtfelszíni receptorhoz kötődve bejut a daganatsejtbe, ahol a sugárzó izotóp kifejti hatását, és elpusztítja a daganatsejteket. Ezt hívjuk peptid receptor radioterápiának (PRRT)” – magyarázta.

Az európai gyógyszerhatóság (EMA) 2017-ben Lutathera néven elfogadta a Lutécium 177 alkalmazását felnőttek neuroendokrin tumorainak kezelésére. „Ezzel egy időben kezdtük meg a hazai bevezetés feltételeinek megteremtését a másik három orvosképző egyetemmel közösen, amely erőfeszítésünket most siker koronázta” – tette hozzá a szakember.

A szomatosztatin-PRRT kezelés az elmúlt másfél évtizedben több európai onkológiai centrumban is elérhetővé vált Bázeltől Milánóig, míg Kelet-Európában először Krakkóban végezték. A hazai betegek 2005 óta vehették igénybe társadalombiztosítási támogatással, de csak külföldön, főként Svájcban és Németországban. Eleinte évi 2-5, az utóbbi években évi 30-40 kérelem érkezett az NEAK-hoz, amely betegenként átlagosan négy kezeléssel számolva évi 120-160 alkalmat jelentett.

A Magyarországon diagnosztizált neuroendokrin betegek nagy részét a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinikáján látják el, így Lakatos Péter szerint

az itthoni PRRT kezelés megteremtése mindenképpen mérföldkőnek számít a hazai endokrin onkológia történetében.

A 2017-ben a New England Journal of Medicine-ben publikált vizsgálat igazolta, hogy ez a kezelési mód nemcsak a daganat kiújulását, hanem a betegek túlélését is jelentősen megnöveli.

A neuroendokrin (hormontermelő) daganatok képesek az egészséges emberben is megtalálható hormonok nagy mennyiségű termelésére, majd ezt a véráramba ürítve okoznak rosszullétet. Ilyen daganatok csaknem minden szervben képződhetnek, leggyakrabban azonban a gyomorban, bélben, hasnyálmirigyben alakulnak ki.