Canary Wharf kelet-londoni bevásárló- és üzleti negyedben található Hilton London szállodában rendezték meg a napokban a Deep Sea Mining Summit 2022 című konferenciát, melynek keretében több tucat bányászati vezetőnek, bankárnak és kormányzati tisztviselőnek ígértek betekintést abba, hogyan és pontosan hol lehet hatalmas vagyonra szert tenni a "mélytengeri aranylázból" - írta a The Guardian alapján az Origo.

A célterület a Csendes-óceán 4000 méteres mélysége, ahol olyan ritkaföldfémek trilliónyi, krumpli méretű gumóját fedezték fel, amelyek létfontosságúak az elektromos autók következő generációjának meghajtásához. A bányavállalatok nem titkolt reménye, hogy már 2023 júliusában globális szabályok léphetnek életbe, amelyek ettől kezdve lehetővé teszik az ipari méretű mélytengeri bányászatot az ásványkincsek kitermelése érdekében.

Hawaii és Mexikó között már 1875-ben felfedezték ezeket a furcsa csomóba rendeződő ritkaföldfém-képződményeket de csak a víz alatti robotika legújabb fejlesztései tették lehetővé a fémek nagyszabású bányászatát.

Környezetvédő aktivisták azonban arra figyelmeztettek, hogy az ilyen bányászat veszélyes, és visszafordíthatatlan károkat okozhat a kevéssé ismert ökoszisztémákban. Szakértők szerint a kutatók által megismert mélytengeri fajok 90 százaléka új a tudomány számára.Környezetvédő szervetek hangosan tiltakoztak a konferencia megrendezése ellen, de a bankárokat is támadták, amiért a gyors profitszerzés érdekében fontolgatják a veszélyes és szerintük szükségtelen projektekbe való befektetést.

Érvek mellette és ellene

Daniel Wilde, a brit Nemzetközösség titkárságának - amely Naurut és számos más, a tengerfenék alatti bányászatot indítani kívánó kis szigetországot is képvisel - óceánokkal foglalkozó gazdasági tanácsadója a konferencián elmondta: arra számít, hogy olyan megoldás születik, amely 17,5 százalékos adózás utáni nyereséget biztosít a bányavállalatoknak a briteknél.

Jessica Battle, aki a WWF "No Deep Seabed Mining" kampányát vezeti, azt mondta: "A mélytengeri bányászat rendkívül kockázatos, és visszafordíthatatlan károkat okoz az óceánok életében, valamint az éghajlatváltozás mérséklésére való képességében is." A WWF hasonló szervezetekkel karöltve a mélytengeri bányászat globális moratóriumát követeli.