Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Zenei fesztivál látogatói a liverpooli Sefton Parkban 2021. május 2-án. Ez az első zenei fesztivál Nagy-Britanniában a koronavírus-járvány kitörése óta, amelyen védőmaszk nélkül, a fertőzésveszély szempontjából biztonságosnak tekintett távolságtartás mellőzésével vehetnek részt a látogatók. A fesztivál egy országos kutatási program része, amelyben a vírus terjedésének kockázatát vizsgálják, ha megtartanák a szokásos nyári tömegrendezvényeket.
Nyitókép: MTI/EPA/Peter Powell

Magyar kutatás: túlnyomó többségben a férfiak nem tartották a távolságot

A felmérés a járvány legelején készült 41 ország 87 169 résztvevőjével.

A vizsgált országok 95 százalékában a férfiak vették legkevésbé figyelembe a távolságtartásra vonatkozó szabályokat a járvány korai időszakában - derült ki az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar (PPK) kutatóinak legújabb tanulmányából, amely a Scientific Reports című folyóiratban jelent meg.

Az ELTE PPK kutatói tanulmányukban egy 41 országból származó mintán mutatták be, hogy a nem, az életkor, a jövedelem és a végzettség alapján megjósolható, kik veszik kevésbé figyelembe a távolságtartás szabályait. A szakemberek szerint adataik felhasználhatóak a Covid-19-cel kapcsolatos népegészségügyi kommunikációban - olvasható az egyetem honlapján közölt beszámolóban.

Szászi Barnabás és kutatótársai a járvány korai időszakában arra voltak kíváncsiak, mely társadalmi csoportok látogatnak el leginkább társas összejövetelekre. Az elemzéshez egy 2020. március 20. és 2020. április 5. között készült online felmérés adatait használták fel, és összesen 41 ország 87 ezer 169 résztvevőjének válaszait elemezték.

A kutatók a vizsgálat során azt találták, hogy

  • az országok 95 százalékában a férfiak vették kevésbé figyelembe a távolságtartásra vonatkozó szabályokat.
  • Az alacsonyabb iskolai végzettség (az országok 66 százalékában) és
  • az alacsony jövedelem (80 százalék) szintén összefüggést mutatott az ajánlások figyelmen kívül hagyásával.
  • Az életkor tekintetében pedig a fiatalok voltak (78 százalék) hajlamosabbak közösségbe menni.

A kutatás szerint a társasági összejövetelek elkerülését a magasabb jövedelem jósolta meg leginkább, ezt követte az életkor, az iskolai végzettség, majd a nem.

Ez egybevág azokkal a korábbi kutatásokkal, amelyek szintén a jövedelem és a megfelelő magatartás közti összefüggésre mutattak rá.

"Az eredményt az esetleges pszichológiai okokon kívül az magyarázhatja, hogy

akik kevesebbet keresnek, munkakörükből adódóan sokszor nem is tudnak otthonról dolgozni"

- összegzik a beszámolóban, hozzátéve, hogy az egyes változók országonként nagyon éltérő képet festettek, a hozzáállásról kapott adatokat semmiképp nem szabad általánosítani. A konkrét társadalmi kontextus ismeretében viszont a kutatási eredmények segítséget jelenthetnek a Covid-19-cel kapcsolatos népegészségügyi kommunikációban.

Címlapról ajánljuk
Bajban van a hazai idősellátás, rekordközeli a várólista

Bajban van a hazai idősellátás, rekordközeli a várólista

Magyarországon több tízezer idős ember várakozik bentlakásos elhelyezésre, miközben az ágazat súlyos szakemberhiánnyal és alulfinanszírozottsággal küzd. Az Idősotthonok és Nyugdíjasházak Országos Egyesülete szerint azonban már a meglévő intézményekben is komoly gondot jelent a megfelelő létszámú szakápoló biztosítása, ezért hosszú távú stratégia megalkotására van szükség.

Duplájára emelték az adót Gödön, a Samsung áll a háttérben

2027. január 1-jétől az eddigi egy százalékról két százalékra emelkedik a helyi iparűzési adó (hipa) mértéke Gödön. A képviselő-testület egyhangú döntése értelmében a 2,5 millió forintos adóalap alatti helyi vállalkozások teljes mentességet kapnak, míg a település legnagyobb adózójának számító Samsung SDI-tól a termelés felfutásával együtt akár évi 10 milliárd forintos bevétel is érkezhet a városi kasszába.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Színt vallott a Tisza-kormány - Valóban szolidárisabbá válik a munkaalapú társadalom?

Színt vallott a Tisza-kormány - Valóban szolidárisabbá válik a munkaalapú társadalom?

A költségvetés kialakításakor a kormányzat arról is képet ad, hogy milyen társadalompolitikai célokat tart fontosnak, és kiket tekint a leginkább támogatandó csoportoknak. A Tisza-kormány tervezett intézkedései alapján a munkaalapú társadalom koncepciója továbbra is meghatározó marad, ugyanakkor a szociális biztonság erősítése is nagyobb hangsúlyt kaphat. A minimálnyugdíj jelentős emelése, a megváltozott munkaképességűek támogatása és az új lakhatási programok egyaránt ezt az irányt jelzik, miközben az is látszik, hogy a segítség nem minden társadalmi csoporthoz azonos módon jut el. A költségvetés szociálpolitikai prioritásait vizsgálva ezért az a legfontosabb kérdés, hogy valóban szolidárisabbá válik-e a munkaalapú társadalom, és mennyiben képes az állam érdemi védelmet nyújtani azoknak is, akik a leginkább rászorulnak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×