INFORÁDIÓ
2022. május 18. szerda
Alexandra, Erik

koronavírus

influenza

flurona

Coronavirus. Woman wearing surgical mask on face protective for spreading of disease Covid-19 pandemic.. Girl symptom cough while sitting on Sofa. Sick woman in face protection mask

A flurona nem pont az, aminek hihettük

Infostart

Elkaphatjuk egyszerre a koronavírust és az influenzát, de nem biztos, hogy ettől nagyon kell tartani.

A limitált tesztelési lehetőségek vezettek 2020 márciusában New Yorkban egy felfedezéshez: az orvosok, miközben más betegségek, mint az RSV vagy az influenza kizárásával igyekeztek leszűkíteni azok körét, akik ténylegesen koronavírusosak, úgy találták, hogy a tesztelt személyek 5 százalékát egyszerre fertőzhette meg a koronavírus és az influenza.

Eleinte nagyon aggódtak az érintettek miatt, akiknek az immunrendszere egyszerre két csatát kellett, hogy vívjon, ám a kis létszámú kutatásban megfigyeltek esetében arra lettek figyelmesek, hogy mintha jobb esélyekkel vészelnék át a koronavírust, mint a társadalom többsége, írja az NBC News.

"Kisebb eséllyel alakult ki gyulladás a szervezetükben, és annak is alacsonyabb volt az esélye, hogy kórházba kerüljenek" - mondta el megfigyeléseikről Sarah Baron, a kutatás egyik orvos résztvevője.

Most még kérdésből van több

A 144 beteg megfigyelésével készült kutatás egyelőre több kérdést tesz fel, mint ahány választ ad, de egy érdekes világba nyújt betekintést, melyben a szervezetet megfertőző két vírus közül az egyik képes lehet elnyomni a másikat - igaz, az influenza és a nátha egyidejű fellépése esetén már azt is megfigyelték, hogy fel is erősíthetik egymás hatását.

A maszkviselés, a távolságtartás és egyéb óvintézkedések lelassították a kórokozók terjedésének sebességét, de a karanténidőszak lezárulta után a vírusoknak újra lehetőségük van arra, hogy interakcióba lépjenek egymással.

A koronavírus és az influenza találkozásából szó is született, ez a flurona - a kutatók ugyanakkor egyáltalán nem szeretik ezt a kifejezést.

"Egy olyan kifejezés, mint a flurona, szerintem nagyon félrevezető az emberek számára. Azt a képzetet kelti, hogy két vírus valahogyan eggyé olvadt, ami egyáltalán nem így van - társfertőzésről van szó, és ilyesmi állandóan előfordul az emberekkel" - mondta Ellen Foxman, a Yale immunológusa.

Az interferonválasz lehet a kulcs

A gyakoriság ellenére a társfertőzések érdekes területet jelentenek az immunológusok számára. Társfertőzés kialakulásakor háromféle dolog következhet be:

  • nincs köztük jelentősebb interakció,
  • felerősítik a tüneteket,
  • vagy az egyik fertőzés kiolthatja a másikat.

Ez a harmadik eshetőség érdekli igazán a kutatókat. Az első vírus okozta fertőzés a szervezet immunrendszerét fokozott riadókészültségbe helyezi és egy interferon nevű fehérje kiválasztását váltja ki. Ez egy általános, veleszületett immunválasz: a kutatások szerint az interferonfehérjék kiválasztásuk után olyan folyamatot indítanak el, amely

megakadályozhatja a vírusok szaporodását.

Ha az időzítés megfelelő, az első fertőzés által kiváltott interferonválasz megakadályozhatja egy második vírus szaporodását is.

Egyes vírusok késleltethetik az interferonválaszt, mások viszont szinte azonnal beindítják azt.

"Ami vírusról vírusra nagyon eltérő, az a nagyságrend és az időzítés, hogy egy vírus milyen mennyiségben és gyorsasággal váltja ki az interferontermelést" – mondta Foxman.

Egyre több társfertőzéses eset lesz

A vírusinterferencia jelensége a hatvanas évek óta ismert, több kutatócsoport gyanítja, hogy ez változtatta meg a H1N1 terjedésének időzítését 2009 telén Európa-szerte. Az egyik csoport szerint a rhinovírus több héttel késleltethette a H1N1-járványt Franciaországban. Más kutatások szerint az influenzajárványok a jelek szerint csökkentették az RSV kimutatásának esélyét.

Foxman kutatásai azt sugallják, hogy a közelmúltban történt rhinovírusok okozta nátha megállíthatja a koronavírus szaporodását, ám ennek ellenére nem érdemes szándékosan megpróbálni megfertőződni velük a koronavírus elkerülésére. Viszont ha többet tudunk a vírusok interferenciájáról, az segíthet felkészülni a jövőbeli járványokra. A betegség terjedési mintázatának további kutatása javíthatja a világjárvány-előrejelző modelleket, és segíthet a közegészségügyi tisztviselőknek tudni, hogy mikor van itt az ideje a védőintézkedések, például a maszkok bevezetésének.

Esetleg vírusok hibás változatait használhatjuk veleszületett immunválasz kialakítására is

- bár sok kutató szkeptikus ezzel a módszerrel szemben az interferonválasz rövidsége miatt, valamint mert nehéz meghatározni, mikor van valaki kitéve fertőzés kockázatának.

Az ugyanakkor biztos, hogy a maszkviselés és egyéb intézkedések lazulása, valamint az omikron terjedése mellett a kutatók szerint, egyre nagyobb lesz annak a valószínűsége, hogy az emberek egyszerre fertőződnek meg koronavírussal és egy másik patogénnel.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Nyitókép: dragana991/Getty Images
A címlapról ajánljuk

×
×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018