December 21. a téli napforduló dátuma, és innentől kezdve nagyon lassan ugyan, de a világos periódus időtartama folyamatosan növekszik. Március 20-án jön el a tavaszi napéjegyenlőséggel, ettől kezdve a fény fölénybe kerül, a június 20-i nyári napforduló után a folyamat megfordul – írja a 24.hu.

A jelenség, vagyis a nappalok és éjszakák hosszának változása – miként az évszakok periodikája is – Földünk forgástengelyének dőléséből fakad. A Föld és néhány fok eltéréssel a naprendszer bolygóinak keringési síkját a Nap körül ekliptikának nevezzük, bolygónk dőlésszöge pedig az ekliptika síkjára állított merőlegeshez viszonyítva 23,5 fok.

A Napot kerülgetve ez azt jelenti, hogy az északi féltekén télnek tekintett évszakban a déli pólus „biccent” a csillagunk felé, nyáron pedig az északi: a tavaszi és őszi napéjegyenlőséget leszámítva mindig azon a féltekén hosszabbak a nappalok az éjszakáknál, amelyik épp a „nyári félévben” tartózkodik. A téli napforduló az a pillanat, amikor a Föld forgástengelye a legnagyobb szögben hajlik el a Nap sugaraitól, idén ez december 21-én, egészen pontosan 17:00:25-kor történik meg.