Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 15. vasárnap Albert, Lipót
Lélegeztetett, dializált beteget ápolnak a Felső-Szabolcsi Kórház koronavírussal fertőzött betegek ellátására kialakított intenzív osztályán Kisvárdán 2021. április 13-án.
Nyitókép: MTI/Balázs Attila

Egyes idegrendszeri problémák a legrosszabb kimenetet jelezhetik

A kórházban ápolt koronavírusos betegek nagy százalékánál jelentkeznek idegrendszeri tünetek, melyek gyakran azt jelzik, a fertőzés végkimenetele halálos lehet, állapítja meg egy friss kutatás.

A kórházban ápolt koronavírusos fertőzöttek négyötödét érinti idegrendszeri probléma: fejfájástól szaglásvesztésen át delíriumig, stroke-ig és kómáig terjedhet ezek tárháza. Akik ilyen tüneteket is tapasztalnak, hatszor nagyobb eséllyel halnak bele a fertőzésbe, mint azok, akiknél nem állnak fenn neurológiai tünetek, írja a MedicalXpress.

Sherry Chou vezető kutató azt mondja, még nem tudják, mi áll a jelenség hátterében, de tovább fogják kutatni azt. Kutatásukba 3700 neurológiai tünetet is produkáló beteget vettek be, ezzel az övék az eddigi legnagyobb, az idegrendszeri tünetekkel foglalkozó kutatás koronavírus-témában. Négy kontinens 13 országának 28 kórházából gyűjtötték az adatokat.

Az orvosok

a betegek felénél akut enkefalopátiát diagnosztizáltak,

az ebben érintett emberek nem önmaguk, hanem zavarodott, delíriumos vagy izgatott állapotban vannak. A betegek 17 százaléka esett kómába, illetve 3-6 százalékuk kapott agyvérzést a fertőzés során. A leggyakoribb tünetek, amelyekről a betegek saját maguk számoltak be, a fejfájás (37 százalék) és a szaglás vagy ízlelés elvesztése (26 százalék) voltak.

Amesh Adalja, a Johns Hopkins Egyetem munkatársa szerint a kutatás eredményei egyértelműen rávilágítanak arra, hogy a neurológiai tünetek megjelenése a koronavírussal kórházban kezelt betegek körében a megbetegedés súlyosságát jelző marker. Még az olyan semmiségnek tűnő tünetek, mint a szaglás elvesztése is növelte a halálozás esélyét. Épp ezért úgy gondolja, ezeknek a tüneteknek a megjelenésére fokozottan kell figyelni a koronavírusos betegek esetében.

Az agyvelő- és agyhártyagyulladás ugyanakkor kifejezetten ritkán előforduló állapot volt, mindössze a páciensek fél százalékát érintette.

"Emiatt aggódtunk a legjobban a világjárvány kezdetén: attól féltünk, hogy a vírus valahogy utat talál az agyba és a gerincvelőbe, megtámadja és elpusztítja azt"

- mondta Chou. "Szerencsére ez nagyon-nagyon valószínűtlen és ritka." A kutató azt valószínűsíti, hogy az idegrendszeri tünetek a fertőzésre adott intenzív immunválasz eredményeiként alakulnak ki, de az sem kizárható, hogy ezek a gondok azoknál alakulnak ki, akik eleve fogékonyabbak a neurológiai problémákra, és azzal is foglalkozni kell, hogy esetleg a vírusfertőzés kezelési módszerei alakítják ki ezeket a gondokat. A hosszasan lélegeztetett, intenzív osztályon kezelt betegek esetében ismert az idegrendszeri problémák kialakulásának magasabb esélye.

Azt is megállapították, hogy azok esetében, akiknél már kialakult korábban valamilyen idegrendszeri betegség, megduplázódik annak esélye, hogy a koronavírus-fertőzés kapcsán is lesz neurológiai problémájuk. Azt egyelőre nem tudják megmondani, hogy ezek az idegrendszeri problémák tartósan is megmaradnak-e, de erre is van esély.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Fordult a kocka: hazatért a világhírű magyar találmány

Fordult a kocka: hazatért a világhírű magyar találmány

Több évtized után ismét Magyarországon gyártják a világ egyik legismertebb logikai játékát, a Rubik-kockát. A termelés a Jász-Plasztik Kft. jászberényi üzemében indult el, amely a kanadai Spin Master hivatalos gyártópartnereként állítja elő a magyar találmányt. Az üzem átadásán Rubik Ernő is jelen volt. A beruházásról exkluzív interjúban beszélt Steven Radewych, a Spin Master globális ellátásért felelős vezető alelnöke, valamint Kasza János, a Jász-Plasztik Kft. egyik tulajdonosa és projektigazgatója az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
A magyar cégek éves szinten több mint 350 milliárd forintot hagynak kihasználatlanul

A magyar cégek éves szinten több mint 350 milliárd forintot hagynak kihasználatlanul

A választások után Brüsszelben egyértelműen érzékelhető a nagyobb nyitottság Magyarország iránt, és a Blue Door Consulting alapítója szerint az ország üzleti megítélése a gazdaságban gyorsabban helyreállhat, mint a politikában. A külföldi partnerek ugyanakkor elsősorban olyan cégekkel keresik az együttműködést, amelyek nem kötődtek az Orbán-kormányokhoz. A magyar vállalatok hét év alatt kevesebb mint egymilliárd euró közvetlen uniós forrást nyertek el, és évente több mint 350 milliárd forintnyi lehetőséget hagynak kihasználatlanul. Ennek oka az információ- és kapacitáshiány mellett főként a szemlélet, hiszen sokan csak támogatási kasszát látnak az EU-ban, és túl későn kezdenek el foglalkozni vele. Mivel a 2028–2034-es uniós költségvetésben még nagyobb súlyt kap a versenyképesség és a nemzetközi konzorciumok építése, a felkészülést már most érdemes elkezdeni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×