eur:
395.28
usd:
366.7
bux:
65382.19
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna
Lélegeztetett, dializált beteget ápolnak a Felső-Szabolcsi Kórház koronavírussal fertőzött betegek ellátására kialakított intenzív osztályán Kisvárdán 2021. április 13-án.
Nyitókép: MTI/Balázs Attila

Egyes idegrendszeri problémák a legrosszabb kimenetet jelezhetik

A kórházban ápolt koronavírusos betegek nagy százalékánál jelentkeznek idegrendszeri tünetek, melyek gyakran azt jelzik, a fertőzés végkimenetele halálos lehet, állapítja meg egy friss kutatás.

A kórházban ápolt koronavírusos fertőzöttek négyötödét érinti idegrendszeri probléma: fejfájástól szaglásvesztésen át delíriumig, stroke-ig és kómáig terjedhet ezek tárháza. Akik ilyen tüneteket is tapasztalnak, hatszor nagyobb eséllyel halnak bele a fertőzésbe, mint azok, akiknél nem állnak fenn neurológiai tünetek, írja a MedicalXpress.

Sherry Chou vezető kutató azt mondja, még nem tudják, mi áll a jelenség hátterében, de tovább fogják kutatni azt. Kutatásukba 3700 neurológiai tünetet is produkáló beteget vettek be, ezzel az övék az eddigi legnagyobb, az idegrendszeri tünetekkel foglalkozó kutatás koronavírus-témában. Négy kontinens 13 országának 28 kórházából gyűjtötték az adatokat.

Az orvosok

a betegek felénél akut enkefalopátiát diagnosztizáltak,

az ebben érintett emberek nem önmaguk, hanem zavarodott, delíriumos vagy izgatott állapotban vannak. A betegek 17 százaléka esett kómába, illetve 3-6 százalékuk kapott agyvérzést a fertőzés során. A leggyakoribb tünetek, amelyekről a betegek saját maguk számoltak be, a fejfájás (37 százalék) és a szaglás vagy ízlelés elvesztése (26 százalék) voltak.

Amesh Adalja, a Johns Hopkins Egyetem munkatársa szerint a kutatás eredményei egyértelműen rávilágítanak arra, hogy a neurológiai tünetek megjelenése a koronavírussal kórházban kezelt betegek körében a megbetegedés súlyosságát jelző marker. Még az olyan semmiségnek tűnő tünetek, mint a szaglás elvesztése is növelte a halálozás esélyét. Épp ezért úgy gondolja, ezeknek a tüneteknek a megjelenésére fokozottan kell figyelni a koronavírusos betegek esetében.

Az agyvelő- és agyhártyagyulladás ugyanakkor kifejezetten ritkán előforduló állapot volt, mindössze a páciensek fél százalékát érintette.

"Emiatt aggódtunk a legjobban a világjárvány kezdetén: attól féltünk, hogy a vírus valahogy utat talál az agyba és a gerincvelőbe, megtámadja és elpusztítja azt"

- mondta Chou. "Szerencsére ez nagyon-nagyon valószínűtlen és ritka." A kutató azt valószínűsíti, hogy az idegrendszeri tünetek a fertőzésre adott intenzív immunválasz eredményeiként alakulnak ki, de az sem kizárható, hogy ezek a gondok azoknál alakulnak ki, akik eleve fogékonyabbak a neurológiai problémákra, és azzal is foglalkozni kell, hogy esetleg a vírusfertőzés kezelési módszerei alakítják ki ezeket a gondokat. A hosszasan lélegeztetett, intenzív osztályon kezelt betegek esetében ismert az idegrendszeri problémák kialakulásának magasabb esélye.

Azt is megállapították, hogy azok esetében, akiknél már kialakult korábban valamilyen idegrendszeri betegség, megduplázódik annak esélye, hogy a koronavírus-fertőzés kapcsán is lesz neurológiai problémájuk. Azt egyelőre nem tudják megmondani, hogy ezek az idegrendszeri problémák tartósan is megmaradnak-e, de erre is van esély.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.03.28. csütörtök, 18:00
Havasi Katalin
a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×