A teljes kép gyors felmérése (ún. globális fókusz) segít abban, hogy a világot ne összefüggéstelen pontok halmazaként lássuk, hanem rögtön észrevegyük benne az értelmes, egész alakzatokat.

„A teljes képet automatikusan dolgozzuk fel, és ez akkor is így történik, amikor kifejezetten a részletekre kellene koncentrálnunk. Ha például az alábbi összetett alakzattal kapcsolatban az a feladatunk, hogy csak a részleteket figyeljük, és döntsük el, hogy azok napot ábrázolnak-e vagy sem, egyszerűen nem tudjuk figyelmen kívül hagyni a nagy ábrát. Ha a nagy kép különbözik a részletektől, akkor ez lassítja a döntési folyamatot, vagyis megnöveli a reakcióidőnket. Ha viszont a nagy képre kell figyelnünk, és arról döntést hozni, hogy mit ábrázol, a részletek nem zavarnak össze, mert ezeket nem dolgozzuk fel automatikusan” – mondja Konok Veronika, a kutatás első szerzője.

Legújabb kutatásuk szerint ez a folyamat már máshogy zajlik a sokat mobilozó gyerekeknél. Ha azt a feladatot kapják, hogy nyomjanak meg egy gombot, ha napot látnak a részletek vagy az egészleges kép szintjén, akkor

ők a részleteket dolgozzák fel először, és csak utána figyelik meg a teljes képet

– olvasható az ELTE TTK Bilológiai Intézet oldalán.

Az eredmények alapján a felnőttekhez vagy a digitális eszközöket nem használó gyerekekhez képest gyorsabban reagálnak akkor, ha a célábra a részletek szintjén van.

Annak igazolására, hogy ezt a hatást valóban a digitális eszközök használata idézi elő, a kutatók további vizsgálatokat végeztek. A figyelmi teszt előtt ovis gyerekek egy csoportja rövid ideig digitális játékkal, míg a gyerekek egy másik csoportja hagyományos, nem-digitális játékkal (whack a mole) játszott (a gyerekek csoportba sorolása független volt attól, hogy korábban használtak-e digitális eszközöket vagy sem).

„Az eredmények szerint 6 perc digitális játék elég volt ahhoz, hogy a gyerekek a részletekre fókuszáló figyelmi stílust mutassák a figyelmi teszten. Ezzel szemben a manuális játékkal játszók a tipikus globális stratégiát mutatták a figyelmi teszt megoldásakor” – mondja Miklósi Ádám, a kutatócsoport vezetője.

Mindezek alapján elmondható, hogy

a digitális eszközök használata megváltoztatja azt, ahogyan a világot látjuk.

Ez a hatás gyerekeknél különösen markáns lehet, mert ebben az időszakban az agy még könnyen alakítható, és

a masszív eszközhasználat akár hosszú távú hatásokat is magával vonhat.

„A tipikustól eltérő figyelmi stílus nem feltétlenül rossz, de az biztos, hogy más, mint amit eddig tapasztaltunk, és ezt fontos figyelembe venni többek közt az oktatási módszerek kialakításakor” – mondja Liszkai-Peres Krisztina, a kutatócsoport munkatársa, a cikk második szerzője.

Lehetséges, hogy a jövőben ezek a gyerekek másfajta tanítási módszert, illetve tananyagot igényelnek majd. Az eddigi kutatások szerint azok az emberek, akik inkább a részletekre fókuszálnak, jobbak az analitikus gondolkodásban, de kevésbé kreatívak és szociális téren is lehetnek hiányosságaik. Hacsak nem változtatunk ezen a trenden, elképzelhető, hogy az újabb generáció tagjai közül több tudományos/műszaki gondolkodású felnőtt kerül majd ki, és kevesebben mennek művészeti vagy emberekkel foglalkozó pályára, ami hosszú távon jelentősen megváltoztathatja a világunkat – teszik hozzá.

A közlemény szerint a figyelmi fókusz megváltozott működése autizmussal és ADHD-val érintett gyerekeknél is tapasztalható a digitális eszközhasználati szokásoktól függetlenül. Az Alfa Generáció Labor egy jelenleg is zajló kutatásában a figyelmi működésen túl, most a mozgás terén is keresi azokat a jellemzőket, amelyek kapcsolatba hozhatók az említett fejlődési zavarokkal. Továbbá, a gyermekkori digitális eszközhasználat felmérése is folyamatban van, ahol egy online, otthonról végezhető kutatásban vizsgálják, hogy mennyit is „kütyüznek” a magyar gyerekek. Mindkét kutatáshoz várják még résztvevők jelentkezését.