Az űrkutatásért felelős miniszteri biztos, Ferencz Orsolya az InfoRádióban felidézte, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2019 novemberében jelentette be, hogy Magyarország egy második kutatóűrhajóst kíván felküldeni a világűrbe, majd az ennek érdekében, a Roszkoszmosszal (Orosz Szövetségi Űrügynökség) folytatott tárgyalások során megerősítést nyert: lehetőség van erre.

A tárgyalássorozat egy hosszadalmas szakmai egyeztetést jelent, miután nagyon sok paraméter befolyásolja egymást: amikor egy kutatóűrhajós megy fel, a kutatóprogram határozza meg, hogy mennyi időre van szüksége az űrállomáson, a kutatás szempontjából pedig nem mellékes, hogy milyen startidőpontok jöhetnek szóba – magyarázta a miniszteri biztos. Magyarország számára most a legfontosabb, hogy a program minden tekintetben optimális tudományos tartalmat nyújthasson.

A toborzásra viszont csak azt követően kerülhet sor, amikor a program tartalma végleg eldől.

Magyarország számára három nagy tématerület is kínálkozik, amelyek esetében már két évben belül komoly kutatásokat hajthat végre a világűrben:

• az űrélettani és gyógyszerészeti, űrkémiai kutatások köre
• az anyagtudományok tárgyköre
• a Föld környezetének vizsgálata, és a felső légköri folyamatok diagnosztizálása

A szakember megjegyezte, az ezekhez tartozó kiegészítő eszközök fejlesztésében, a kommunikáció, az adatrögzítés és -továbbítás területén nagyon komoly képességei vannak a magyar cégeknek és kutatóhelyeknek.

Az űrhajósokkal szemben támasztott feltételrendszer szinte minden esetben azonos – tette hozzá Ferencz Orsolya. Így természetesen meg kell felelni néhány fizikai paraméternek, egész egyszerűen a kabinba be kell tudni férni. Előnyt jelent továbbá a műszaki vagy természettudományos végzettség, de az sem árt, ha van néhány éves szakmai tapasztalat hasonló kutatások terén. Valamint a nyelvtudás is elengedhetetlen, így a Roszkoszmosz esetében az orosz nyelv ismerete.

Közben az Európai Űrügynökség is toboroz űrhajósokat, és március 31-én kezdődik a hatlépcsős kiválasztási folyamat. A kormánybiztos kiemelte, miután Magyarország az Európai Űrügynökségnek teljes jogú tagja, minden magyar állampolgár számára is megnyílt ez a lehetőség.

„Aki úgy érzi, nyugodt lélekkel jelentkezzen.”

Nehézség a leendő magyar kutatóűrhajós programhoz képest, hogy itt sokkal nagyobb népességből választják majd ki a leendő űrhajóst.

A két program ugyanakkor nem versenytársa egymásnak, hanem kiegészíti egymást. „Nagyon örülnék, ha az ESA válogatásán a jelöltek közé be tudna kerülni magyar jelentkező, amihez minden támogatást megadunk.”